Sólyom László köztársasági elnök aláírta a június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító törvényt, így az pénteken hatályba léphet. A jogszabály aláírásának megtörténtéről Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője tájékoztatott csütörtökön.
Az Országgyűlés hétfőn nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló Fidesz-KDNP-s javaslatra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
A törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A Ház, amely pénteken emlékülést tart a 90. évforduló kapcsán, a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
A parlamenti emlékülésen – amelyet délután fél ötkor, a békediktátum kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában tartanak – felszólal az államfő mellett Schmitt Pál házelnök és Német László nagybecskereki püspök. Az MSZP jelezte, hogy távol marad az eseménytől, mert nem ért egyet azzal, hogy a frakciók nem kapnak szót.
