Miniszterelnökké választotta Orbán Viktort a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés szombaton; a miniszterek kinevezésével megalakult a rendszerváltás utáni kilencedik kormány.
A parlament egy szavazással döntött a kormányprogramról és a kormányfő megválasztásáról. A képviselők közül 261-en igennel, 107-en nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Igennel szavazott 225 fideszes, 36 KDNP-s képviselő, nemmel voksolt 54 szocialista, 40 jobbikos és 13 LMP-s képviselő. A szavazástól 18 képviselő maradt távol.
A miniszterelnök, aki nyolc év után, másodjára alakított kormányt, ezt követően letette esküjét.
Orbán Viktor a szavazás előtt válaszolt a kormányprogram vitájában elhangzottakra. Azt kérte a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójától, hogy a jövő héten indítsa el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát.
A vitában elhangzott kifogásokra reagálva kifejtette: voltak, akik azt kritizálták, hogy hiányoznak a programból az intézkedések, az iránytű önmagában nem elégséges, hogy kiadjon egy programot, hiányzik a bevételi oldala, számok nélkül nincsenek célok, az eszközöket fel kell sorolni egy kormányprogramban. Orbán Viktor szerint akik ezt kérték, arra tettek javaslatot, hogy “már most folytassuk le a következő négy év legfontosabb vitáit”.
A Fidesz elnöke szerint először meg kell egyezni a legfontosabb célokban, azokat lépésről lépésre meg kell közelíteni, majd a parlamentben meg kell vitatni, erre pedig lesz is mód.
A jövő hétfőn 47 éves Orbán Viktor a Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogram zárszavában felidézte, összességében alig talált a felszólásokban felé áradó rosszindulatot, ártani akaró vagy bántó szándékot, ugyanakkor néhány fontos kérdésben a program vitájában súlyos véleménykülönbségekre derült fény, egyebek közt arról, hogy volt-e forradalom az áprilisi választásokon.
Orbán Viktor szerint akik vitatkoztak azzal, hogy áprilisban a szavazófülkékben forradalom zajlott le, azt mondják, demokráciában nem lehetséges olyan forradalom, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul.
A 85 oldalas kormányprogramnak az előszó mellett három nagy fejezete van: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a Nemzeti Együttműködés Rendszere és a Nemzeti ügyek. Utóbbi öt témára oszlik: a gazdaság talpra állítására, a rendre, az egészségügy megmentésére, a szociális biztonság megteremtésére, valamint a demokratikus normák helyreállítására.
Kormányfővé választása és eskütétele után Orbán Viktor aláírta előterjesztését kormánya minisztereiről, és átadta azt Sólyom László köztársasági elnöknek a Parlamentben. Kevéssel ez után Sólyom László a Sándor-palotában átadta az új kormány minisztereinek a kinevezési okmányokat. Ezzel a közjogi aktussal megalakult az új kormány.
Az államfő belügyminiszterré nevezte ki Pintér Sándort, honvédelmi miniszterré Hende Csabát, közigazgatási és igazságügyi miniszterré Navracsics Tibort, külügyminiszterré Martonyi Jánost, nemzetgazdasági miniszterré Matolcsy Györgyöt, nemzeti erőforrás miniszterré Réthelyi Miklóst, nemzeti fejlesztési miniszterré Fellegi Tamást, vidékfejlesztési miniszterré Fazekas Sándort és tárca nélküli miniszterré Semjén Zsoltot.
A kinevezési okmány átvétele után a miniszterelnök és a miniszterek visszamentek az Országgyűlésbe, ahol Orbán Viktor bemutatta őket, majd letették az esküt.
Az új miniszterelnök a tárcavezetők bemutatásakor azt mondta, olyan kormánytagokra van szüksége az országnak, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapítása által támasztott követelményeknek, megfelelő kvalitásokkal rendelkeznek, megfelelő jártasságot szereztek, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, vagyis döntéseket hozzanak, és a döntéseikért vállalják a felelősséget. Jelezte, hogy ezért nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve mentén.
