A szlovák külügyminiszterrel kedd este tartott találkozóján ugyan nem minősítette az állampolgárságról szóló magyar törvény általa még nem látott módosítását az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, de azt értésre adta, hogy szomszédos országok érintettsége esetén bizonyos fenntartásai vannak a kettős állampolgárság megadásával szemben. Pozsonyban a szlovák álláspont támogatásaként értelmezték Knut Vollebaek nyilatkozatát.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa közelebbről is meg kíván ismerkedni a külföldön élő magyarok számára a kettős állampolgárság megszerzését megkönnyíteni hivatott, az Országgyűlés által szerdán elfogadott törvénymódosítással, és szükséges esetben kész véleményt alkotni és ajánlásokat tenni a jogszabályról. Ezt a szlovák külügyminiszterrel, Miroslav Lajcákkal még kedd este Hágában tartott megbeszéléseit követően tudatta egy általa felolvasott közleményben Knut Vollebaek.
Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa elöljáróban közölte, hogy még nem látta a magyar állampolgársági törvény javasolt módosításainak szövegét, ezért nincs abban a helyzetben, hogy részletekbe menően kommentálja a törvényt. Hozzátette, hogy kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal és mihelyt módja lesz elolvasni a szöveget, kialakítja róla álláspontját és szükség esetén véleményt és ajánlásokat is közzétesz majd.
Vollebaek emlékeztetett arra, hogy az állampolgárság megadásáról szóló döntés az egyes államok kizárólagos joghatálya alá tartozik és preferált nyelvtudáson, továbbá kulturális, történelmi vagy családi kapcsolatokon alapulhat. A norvég nemzetiségű EBESZ-tisztségviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogok ritkán érvényesülnek abszolút értelemben – azokat gyakran korlátozhatják más jogok, illetve egy államnak más államokkal szembeni kötelezettségei és felelősségei. „Ez azt jelenti, hogy a jó szomszédság és a szívélyes kapcsolatok elveit figyelembe kell venni, amikor egy másik állam polgárait érintő politikai kezdeményezésről van szó” – fogalmaz a közlemény.
„Az érintett államoknak egymással versengő igényei, vagy arra irányuló kísérletei, hogy azok lakóhelyétől függetlenül fennhatóságot gyakoroljanak állampolgáraik felett, feszültségkeltésre alkalmas potenciállal rendelkeznek. Éppen ezért óva intettem (korábban) az országokat attól, hogy pusztán etnikai, nemzetiségi, nyelvi, kulturális vagy vallási kötődés alapján adjanak állampolgárságot, és arra sürgettem őket, hogy mindenre kiterjedően mérlegeljék az állampolgárság megadásának következményeit. Ez kiváltképpen igaz, ha az állampolgárságot egy szomszédos ország lakosainak teszik hozzáférhetővé, akik jelentős számban élnek ebben az országban” – áll a Vollebaek által felolvasott nyilatkozatban.
A kisebbségügyi főbiztos szerint egyértelmű, hogy az állampolgárság tömeges megadásának destabilizáló hatása lehet, ezért ezt nem szabad bátorítani. Vollebaek úgy véli, hogy mindazonáltal a kétoldalú konzultációkat minden más esetben ösztönözni kell. „Különösen igaz ez Magyarországra és Szlovákiára, amelyek partner országok az EU-ban és a NATO-ban, és amelyek kétoldalú megállapodásokat kötöttek. Az ilyen egyeztetések összhangban lennének az Európai Unió szellemiségével, valamint a baráti és jószomszédi kapcsolatokkal” – szögezte le közleményében a főbiztos.
Miroslav Lajcák utólag arra hajlott, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának nyilatkozata tükrözte a kettős állampolgárság megadásával kapcsolatban megfogalmazott szlovák aggodalmakat. A külügyminiszter a szlovák sajtó kérdésére reményének adott hangot, hogy Magyarország nemzetközi nyomásra tárgyalóasztalhoz ül majd a pozsonyi kormánnyal. (A szlovák parlament közben ellenlépésként gyorsított eljárással még szerdán elfogadta azt a törvényt, amely megvonja a szlovák állampolgárságot azoktól, akik önként felveszik egy másik ország állampolgárságát).
Pozsony egyébként jelentős diplomáciai offenzívát indított az EU-nál és más európai intézményeknél. Jól értesült források tudni vélik, hogy többek között José Manuel Barroso bizottsági elnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének figyelmét is felhívták az ügyre. Lajcák maga azt nyilatkozta a sajtóban, hogy arra számít, az új magyar kormányt hivatalba lépése után megfelelő helyekről figyelmeztetni fogják majd a törvénymódosítás miatt.
Orbán Viktor június 3-án folytat hivatalos megbeszéléseket Brüsszelben a Bizottság és az Európai Tanács elnökével, valamint a NATO főtitkárával.
Kapcsolódó cikk:
