Évről, évre nő azoknak a káreseményeknek a száma, amelyeket nem fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleknek, de tavaly még így is több mint 31 milliárd forintot kaptak elemi kár címén azok, akik megfelelő szerződést kötöttek a lakásukra – olvasható egy 25 biztosító ajánlatát vizsgáló friss alkuszi elemzésben.
Több ezerre tehető azoknak a száma, akiket a tavalyi viharok után nem fizettek ki a biztosítók, noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást – közölte Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketingigazgatója.
Például a házak tetejét megrongáló viharok esetén igényelt kártérítésnél a szerződésekben gyakran az szerepel, hogy csak akkor fizet a biztosító, ha az egész tető megsemmisül, ám a kisebb sérülésekre nem terjed ki a biztosítás – hívja fel az érintettek figyelmét az alkuszcég.
Sokan nem tudják azt sem, hogy viharkár címén többnyire csak a 90 kilométeresnél nagyobb szélben megrongálódott tetőkre fizet a biztosító. Ezért hoppon maradnak azok is, akik hagyják, hogy a szerkezet amortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák.
Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott klimatikus viszonyok miatt érdemes minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést.
Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben az esők következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá, ám ezekre egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen terjed ki – emlékeztetett a szakember.
