Közzétette 2009-es évértékelő jelentését a világ legnagyobb szoftvergyártóit tömörítő Business Software Alliance (BSA) és az IDC piackutató. A tanulmány szerint a kalózszoftverek globális aránya nőtt, ugyanakkor Magyarországon az illegálisan telepített szoftverek aránya 1 százalékponttal csökkent, és jelenleg 41%-ot tesz ki.
Az illegális szoftverhasználatról készített 2009. évi BSA/IDC tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió ellenére az illegális PC-s szoftverek aránya számos piacon csökkent – 54 ország esetében állapított meg mérséklődést a tanulmány – és mindössze 19 gazdaságban emelkedett. Ennek ellenére az illegálisan használt szoftverek globális aránya 41-ről 43 százalékra nőtt, nagyrészt az olyan gyorsan növekvő, nagyarányú illegális szoftverhasználatot felmutató piacok miatt, mint Kína, India és Brazília, amelyek növelték részesedésüket a teljes szoftverpiacon belül.
Az illegális szoftverek kereskedelmi értéke 2009-ben elérte az 51,4 milliárd USA dollárt.
A vizsgált országok közül az illegális szoftverek aránya továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Luxemburgban a legalacsonyabb, 20-21 százalék körüli, míg Grúziában, Zimbabwéban és Moldovában a legmagasabb, 90 százalék fölötti.
Magyarország a jelentés szerint azon államok közé tartozik, amelynek az elmúlt egy évben sikerült javítania a szoftverkalózkodás arányain. A 2009-es adatok szerint a hazai hatóságok és jogvédők munkájának köszönhetően 1 százalékponttal csökkent az illegálisan telepített programok aránya, így jelenleg a kalózszoftverek aránya 41 százalékot tesz ki. Ezeknek az illegális szoftvereknek a becsült kereskedelmi értéke mintegy 113 millió dollár.
“Miközben a tanulmányban jelzett magyarországi 1 százalékpontos csökkenés biztatónak tűnik, nem szabad arról megfeledkezni, hogy változatlanul létfontosságúak a szoftverlopások visszaszorítására irányuló erőfeszítések. Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 10 szoftverből 4 nem jogtiszta módon kerül a számítógépekre” – jelentette ki Dr. Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának elnöke. A szakértő hangsúlyozta, az utóbbi húsz év legnagyobb nemzetközi gazdasági recessziójának remélhetőleg a végéhez közeledve a BSA továbbra is igyekszik tájékoztatni a kormányzatokat, a vállalatokat és a fogyasztókat a szoftverek illegális másolásának, terjesztésének és használatának kockázatairól és tudatosítani mindenkiben, hogy az illegális szoftverhasználat a gazdaság élet számos szereplőjének és az államnak okoz súlyos károkat.
Az IDC szerint 2009-ben minden 100 amerikai dollár értékben jogszerűen beszerzett szoftver mellett további 75 dollár értékű szoftver került illegális módon a számítógépekre. Ez a veszteség azonban nemcsak az iparági bevételeket veti vissza, hiszen az illegálisan használt PC-s szoftverek arányának a csökkentése jelentős előnyökkel járna a gazdaság egészét tekintve is.
Az illegális szoftverhasználat visszaszorításának gazdasági hatásairól készített 2008. évi BSA/IDC tanulmány szerint, ha az illegális szoftverek aránya négy év alatt 10 százalékponttal csökkenne, akkor az Magyarországon mintegy 1100 új munkahelyet és a gazdasági teljesítmény 47 milliárd forintos növekedését eredményezné, ráadásul további 11 milliárd forint adóbevételt jelentene az állam számára. Az IDC becslése szerint ráadásul egy legálisan értékesített szoftver árának minden dollárja után további 3-4 dollár bevételt realizálnak az adott ország szolgáltató és forgalmazó társaságai. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy az illegálisan használt szoftverekkel a fogyasztók számítógépeik biztonságát kockáztatják, mivel a lopott programok gyakran rosszindulatú szoftvereket is tartalmaznak.
