Az országgyűlési biztos szerint a kaposvári önkormányzat érdemi alkotmányos indok nélkül korlátozta kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek alapjogait. Szabó Máté ezért a guberálás büntetését előíró rendeleti szabályozás mielőbbi visszavonását kérte.
Kaposváron pénzbírsággal sújtják azokat, akik a város területén guberálnak. Az állampolgári jogok biztosa erről értesülve részletes tájékoztatást kért a város jegyzőjétől, aki úgy válaszolt, hogy az önkormányzat környezetvédelmi és közegészségügyi okok miatt már 1992 óta szankcionálja a guberálást. A hulladékgyűjtőkben guberálók ugyanis kiszórják a szemetet, beszennyezik a környezetet, sértik az ott élők érdekeit, tulajdonhoz való jogukat. A jegyző szerint nem a köztisztaságot és közegészségügyet sértő magatartást kell legalizálni, hanem a szociális ellátórendszer keretén belül kell segítséget nyújtani a rászorultaknak. A guberálás miatt az elmúlt négy és fél évben több mint 900 feljelentés érkezett. Gyakran előfordult azonban, hogy a szabálysértési eljárást meg kellett szüntetni, mert nem tudták megállapítani a túlnyomórészt hajléktalan személyek lakó- vagy tartózkodási helyét.
Szabó Máté országgyűlési biztos jelentésében hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendelet formai szempontból ugyan nem kifogásolható, ám egy demokratikus jogállamban jogszabály, különösen egy önkormányzati rendelet sem tilthat tetszőlegesen bármely magatartást. Az ombudsman szerint nem sorolható a legitim jogkorlátozási célok körébe a városkép védelme, a helyi lakosok közérzete. Az ilyen szubjektív indokokra alapozott korlátozásokkal ugyanis a közterületen zajló tevékenységek túlnyomó többségét szankcionálni lehetne.
Nem igazolható, hogy a közegészség védelmében volna szükséges büntetni a guberálást. A guberálás nem mosható egybe a szemeteléssel: ha valaki közterületen szemetel, akkor azért a magasabb szintű jogszabályban megállapított szabálysértés miatt már önmagában felelősségre vonható, függetlenül attól, hogy maga a szemetelés miben nyilvánul meg. A szemétbe dobott tárgyról lemondtak, az már nem képezi senkinek a tulajdonát, ezért a tulajdonhoz való jog sérelme sem indokolhatja a korlátozás elrendelését.
A jogsérelmet súlyosbítja, hogy eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő, általános társadalmi ellenérzésektől sújtott személyeket büntetetnek a guberálás miatt. Ami pedig sok esetben az alapvető szintű megélhetés csaknem egyetlen legális lehetősége, az éhezés alternatívája. Az országgyűlési biztos hangsúlyozta, hogy ha már a szociális ellátórendszer minimálisan sem képes a segítségre, akkor semmiképpen sem a guberálás “illegalitásba” szorítása, üldözése a megfelelő válasz a problémára.
Az ombudsman megállapította, hogy a fennálló jogi helyzet miatt sérül az érintettek emberi méltósághoz való joga, ezért felkérte az önkormányzat képviselő-testületét, hogy vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a szabálysértésekről szóló rendeletének vizsgált szakaszát.
