Az Országgyűlés pénteki alakuló ülésen születik meg a döntés a parlamenti tisztségviselőkről, a bizottsági struktúráról, és arról, hogy mely pártok adják a házelnököt, az alelnököket, illetve a bizottságokat mely képviselők vezetik és kik a testületek tagjai.
Az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő – negyedik fordulós, két részletben lefolytatott – keddi megbeszélésükön megegyeztek a pártok az új bizottsági rendszerről, az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot pénteken fogadhatja el a Ház.
Az új parlamentben 19 állandó bizottság működik majd, az elmúlt ciklusban működött rendszerhez képest csak egy új testület jön létre: a fogyasztóvédelmi. A környezetvédelmi testületet “átkeresztelték” fenntartható fejlődés bizottságának, és új neve lesz a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságnak is: számvevőszéki és költségvetési bizottság.
Módosították az oktatási és tudományos bizottság nevét is, ahová bekerült a kutatási szó is; ugyanez történt az ifjúsági, szociális, családügyi bizottsággal, amelynek neve kibővült a lakhatással is.
A 19 testületből 13-at a Fidesz-KDNP-frakciószövetség vezet, 6-on pedig a három ellenzéki párt osztozik 3:2:1 arányban.
A Fidesz-KDNP adja az elnököt az alkotmányügyi, a gazdasági-informatikai, az önkormányzati-területfejlesztési, az egészségügyi, az oktatási, a mezőgazdasági, az európai ügyek, a külügyi és határon túli, az emberi jogi, a kulturális és sajtóbizottság, a sport- és turisztikai, a honvédelmi és rendészeti, a mentelmi bizottságban.
Az ellenzéki pártok közül az MSZP vezeti a számvevőszéki, a foglalkoztatási és a fogyasztóvédelmi testületet; bizottsági elnököt ad a Jobbik a nemzetbiztonsági, az ifjúsági-szociális, az LMP pedig a fenntartható fejlődés bizottságban.
A 40 alelnöki poszton 24:16 arányban osztozik a kormányoldal az ellenzékkel.
E szerint egy alelnököt ad a kormányoldal az alkotmányügyi, a gazdasági, az önkormányzati, az egészségügyi, az oktatási, a mezőgazdasági, az európai ügyek, a külügyi, az emberi jogi, a kulturális, a sport- és a nemzetbiztonsági bizottságban. Két alelnököt ad a Fidesz-KDNP az ifjúsági, a számvevőszéki, a foglalkoztatási, a fenntartható fejlődés, a honvédelmi, valamint a fogyasztóvédelmi testületben.
A 16 ellenzéki bizottsági alelnöki posztból 6-ot az MSZP, 6-ot a Jobbik, 4-et pedig az LMP tudhat magáénak.
Az MSZP-nek a gazdasági, a honvédelmi, a külügyi és határon túli magyarok, a fenntartható fejlődés, a mezőgazdasági és a mentelmi bizottságban lehet alelnöke. A Jobbik alelnököt ad az alkotmányügyi, a gazdasági, az önkormányzati, az egészségügyi, a külügyi és határon túli magyarok és a sportbizottságban; az LMP pedig az emberi jogi, az európai ügyek, az oktatási, tudományos és kutatási, valamint a kulturális és sajtóbizottságban.
A múlt heti megegyezés szerint a parlament elnöke mellett – a Fidesz Schmitt Pált javasolja a posztra – öt alelnök dolgozik majd: három kormánypárti és két ellenzéki. A Fidesz kettő, a KDNP egy, az MSZP és Jobbik egy-egy alelnököt ad.
Az Országgyűlés tíz jegyzővel működik ezentúl, amelyből ötöt a kormánypárt ad (Fidesz 3, KDNP 2), két-két jegyzője lesz az MSZP-nek és a Jobbiknak, egy pedig az LMP-nek.
Alkotmányjogászok szerint nem szabad leértékelni a bizottságok szerepét
A parlamenti bizottságok szerepét annak ellenére sem szabad leértékelni, hogy azok munkáját várhatóan a meghatározó többséggel rendelkező kormánypárti képviselők határozzák meg az – alkotmányjogászok szerint.
Gulyás Gergely alkotmányjogász szerint a kialakult bizottsági struktúra megfelel a parlamenti erősorrendnek, a korábbi szokásoktól egyedül a külügyi bizottság kormánypárti vezetése tér el, amelyre csak 1994 és 1998 között volt példa.
A bizottság tagjainak arányában is érvényesülni fog a Fidesz-KDNP kétharmados többsége, de ettől függetlenül nőni fog a bizottságok szerepe, hiszen itt dőlhet el, hogy az ellenzéki javaslatok az Országgyűlés elé kerülhetnek-e – hangsúlyozta a választásokon fideszes politikusként mandátumot szerzett jogász.
Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott, hogy a bizottságok annak ellenére fontos részét képezik a törvényhozási folyamatnak, hogy a gyakorlatban a plenáris ülésen elfogadott döntések szinte mindig a többség birtokosai által támogatott javaslatokból kerülnek ki.
Ettől függetlenül a parlamenti munka “gerince” ezekben a testületekben zajlik, és nem szabad elhanyagolni, hogy a bizottságokban milyen javaslatok, illetve milyen részletességű állásfoglalások születnek – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely szerint az MSZP, a Jobbik és az LMP bizottsági elnökeiknek köszönhetően is gyakorolhatja a házszabály által biztosított ellenzéki jogosítványokat.
A bizottsági elnökök úgymond “elsők az elsők között”, vagyis elsősorban abban különböznek a testület többi tagjaitól, hogy feladataik közé tartozik a testület képviselése, illetve üléseinek vezetése, amelyek során akár megadhatják, illetve el is vehetik a szót a tagoktól – mutatott rá a frissen képviselővé választott alkotmányjogász.
Lövétei István kiemelte: a Jobbik által megszerzett nemzetbiztonsági bizottság kitüntetett szerepet tölt be a bizottságok sorában, mivel tagjai súlyos államtitkot képező kérdésekben – például a nemzetbiztonság garanciális elemeivel kapcsolatos ügyekben – tehetnek szert olyan többletinformációkra, amelyekhez még más képviselők sem férhetnek hozzá.
A bizottság elnökének ugyanakkor ebben a testületben sincs nagyobb rálátása ezekre a kérdésekre, többletszerepe itt is a testület összehívásából, munkájának szervezéséből áll.
Hozzátette: az elnök személye ugyanakkor a jelképes politikai üzenet mellett sem közömbös, hiszen kezdeményező magatartásával akár növelheti is a bizottság aktivitását.
