Május 10-én harmadszor veszi napirendjére az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát megkérdőjelező államfői indítványt. Sólyom László köztársasági elnök eddig tizenhat alkalommal fordult a testülethez, és tizenkét ügyben már döntés született.
A köztársasági elnökök az elmúlt húsz évben 37 alkalommal fordultak indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz. Göncz Árpád 1990 és 2000 között nyolc esetben írt indítványt, többek között a kárpótlási törvény, az igazságtétel és a földtörvény ügyében. Utódja, Mádl Ferenc 2000 és 2005 között tizenhárom indítványt címzett az Alkotmánybíróságnak. Mádl Ferenc egyebek közt a felsőoktatási törvény, az ügynöktörvény, illetve a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását kiegészítő törvénymódosítás kapcsán fogalmazta meg alkotmányos aggályait.
Az államfő szerepe a törvényalkotásban
Köztársasági elnök | Benyújtott törvényjavaslat | Visszaküldött törvény (politikai vétó) |
Az Alkotmánybírósághoz megküldött törvény (alkotmányossági vétó) |
---|---|---|---|
Göncz Árpád 1990.08.03 – 2000.08.03. |
3 | 2 | 8 |
Mádl Ferenc 2000.08.04 – 2005.08.04. |
0 | 6 | 13 |
Sólyom László 1990.08.03 – 2000.08.03. |
0 | 28 | 16 |
Összesen | 3 | 36 | 37 |
A jelenlegi köztársasági elnök, Sólyom László, aki 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság első elnöke volt, az elmúlt öt esztendőben tizenhatszor fordult az Alkotmánybírósághoz:
- 2006. március 13-án az állami kitüntetések ügyében;
- 2006. augusztus 2-án a felsőoktatási törvény módosítása ügyében;
- 2006. december 28-án az Országos Érdekegyeztető Tanácsról, illetve az ágazati
- párbeszéd bizottságokról szóló törvények ügyében;
- 2007. június 27-én az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodást kihirdető törvény ügyében;
- 2007. november 13-án a Polgári törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása ügyében;
- 2008. március 1-jén a Büntető törvénykönyvnek a gyalázkodással kapcsolatos
- tényállása ügyében;
- 2008. június 24-én a versenytörvény módosítása ügyében;
- 2008. november 12-én az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény ügyében;
- 2008. november 26-án az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról
- szóló törvény ügyében;
- 2008. december 29-én a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosítása
- ügyében;
- 2009. január 5-én a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt ügyében;
- 2009. december 14-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének
- rendelkezés-alkotási hatásköre ügyében;
- 2010. január 4-én a közoktatási törvény módosítása ügyében;
- 2010. január 4-én a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvény ügyében;
- 2010. március 10-én a szövetkezeti törvény módosítás ügyében.
Az Alkotmánybíróság előtt négy államfői indítvány van: ezek a Polgári törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását, az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt, a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt és a szövetkezeti törvény módosítását érintik.
Az alkotmánybírák a tizenhat Sólyom-féle indítványból mindezidáig tizenkettőt bíráltak el, és valamennyi ügyben – részben vagy egészben – osztották az államfő alkotmányossági aggályait.