Cáfolja a Külügyminisztérium, hogy megvonta volna a tiszteletbeli konzulokra vonatkozó, a hivatali tevékenységükkel összefüggő mentességet. A tiszteletbeli konzuli testület csütörtökön sajtótájékoztatón tiltakozik a feltételezett döntés ellen.
A Magyarországra akkreditált tiszteletbeli konzulok jogállása semmiben sem módosult, a Külügyminisztérium által részükre kiállított igazolványoknak csupán az adattartalma változott – közölte Balogh Dénes, a tárca helyettes szóvivője szerdán az MTI megkeresésére.
A változás nem érinti a rájuk vonatkozó, nemzetközi egyezményekben meghatározott kiváltságokat és mentességet – tette hozzá.
A Külügyminisztérium arra reagált, hogy a Magyarországon akkreditált tiszteletbeli konzuli testület csütörtökre sajtótájékoztatót hirdetett A külügyminiszter utolsó bosszúja címmel.
A meghívó szerint az országgyűlési választás második fordulóját követő munkanapon mintegy félszáz tiszteletbeli konzul szembesült azzal, hogy Balázs Péter “személyes, írásos utasítására – a nagykövetségek tájékoztatása nélkül – megvonták a konzulokra vonatkozó, hivatali tevékenységgel összefüggő mentességeket”.
A tiszteletbeli konzuli testület állásfoglalásában az olvasható, hogy a döntés “nem használ Magyarország külkapcsolatainak, nemzetközi megítélésének, tovább rombolja a tiszteletbeli konzuli presztízst, és nehéz helyzet elé állítja az új külügyi vezetést”.
A Külügyminisztérium 2003-ban több kedvezményt visszavont a Magyarországon tevékenykedő tiszteletbeli konzuli képviseletektől.
Kovács László akkori tárcavezető az után rendelte el a tiszteletbeli konzulátusok működésére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát, hogy kiderült: Kulcsár Attila, a K&H brókercégének milliárdos sikkasztással gyanúsított volt munkatársa olyan igazolással rendelkezett, amely szerint ő a budapesti libériai tiszteletbeli konzulátus gépkocsivezetője, és használhatta a kirgiz tiszteletbeli konzul autóját is. Utóbbival szökött külföldre, miután hozzájutott egy olyan igazolványhoz, amelyet a tiszteletbeli konzulok adhatnak alkalmazottaiknak.
A Külügyminisztérium ezután úgy határozott, hogy a tiszteletbeli konzulátusok a továbbiakban nem használhatnak megkülönböztető rendszámot, nem hozhatnak be vámmentesen gépkocsit az országba, és az üzemanyagban foglalt fogyasztási adó visszatérítésére sem jogosultak, valamint megvonták tőlük azt a lehetőséget, hogy a konzuli képviseletek helyi alkalmazottai számára igazolványt bocsássanak ki.
A tiszteletbeli konzuli testület többször tiltakozott a jogkörök szűkítése ellen, és visszaállításukért tavaly tárgyalásokat is kezdeményezett a Külügyminisztériummal.
Ugyancsak kifogásolta a tiszteletbeli konzulok magyarországi privilégiumainak eltörlését az Európai Konzuli Testületek Szövetsége.
A Nemzetbiztonsági Hivatal 2008-as évkönyve ugyanakkor az országra veszélyes tevékenységek között említette, hogy a tiszteletbeli konzulátusok működésének “olyan tendenciája látszik meghonosodni, amely gyakran felveti a jogellenes tevékenység gyanúját”. Eszerint a visszaélésre törekvők döntően olyan államok tiszteletbeli konzuli címét igyekeznek megszerezni, amelyek nagy távolságra vannak, zavaros belső viszonyok között működnek, ezért “kormányszerveik nem képesek megfelelő ellenőrzés alatt tartani tiszteletbeli diplomatáik státusszerzésének és tevékenységének körülményeit, amelyek így adásvétel tárgyát képezhetik”.
A Magyarországon dolgozó mintegy félszáz tiszteletbeli konzul többsége az őket delegáló állam egyetlen magyarországi képviselője.
Kapcsolódó cikk:
A tiszteletbeli konzulok helyzete Magyarországon – Aggódik az európai konzuli szövetség →
