A GVH a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások kommunikációjával kapcsolatban határozottabb fellépésre szánta el magát. Két céget még a versenyfelügyeleti eljárásban, annak lezárását megelőzően ideiglenes intézkedésével eltiltott meghatározott tartalmú hirdetéseik alkalmazásától.
Mindez azt jelenti, hogy a SWISS INVEST 2009 Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft-nek., valamint az EUROMOBILIEN Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft-nek már a versenyfelügyeleti eljárás során, a GVH esetleges jogsértést megállapító határozatának meghozatala előtt gondoskodnia kell arról, hogy a GVH ideiglenes intézkedést kiszabó végzésében meghatározott tartalmú reklámok ne jelenhessenek meg.
Amennyiben az eljárás alá vontak nem teljesítenék fenti kötelezettségüket, a végrehajtás GVH általi elrendelésére, illetve végrehajtási bírság kiszabására számíthatnak.
A két vállalkozással szemben a GVH – hasonlóan az elmúlt években a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben lefolytatott eljárásaihoz – azért indított vizsgálatot, mert azok hirdetéseikben a fogyasztók részére nem vagy nem egyértelműen adnak információt a fogyasztói csoportok azon lényeges tulajdonságairól, amelyek alapján a fogyasztók számára egyértelműen érzékelhető lenne, hogy milyen konstrukcióról van szó: így többek között a vásárlói jog gyakorlásának tartalmáról és bizonytalan idejéről, a kockázati tényezőről, a megszerezhető termékek jellegéről. A reklámok révén az ügyfelek annak reményében köthetnek szerződést a fogyasztói csoport szervezőjével, hogy hamarosan pénzhez jutnak, miközben ez nem felel meg a valóságnak.
Eljárásában a GVH többek között azt vizsgálja, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett (BAR-listások, nyugdíjasok) fogyasztókat célzó hirdetések, tájékoztatások alapján az azokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció lényeges elemeivel. Azaz azzal, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (esetenként sorsolás alapján dől el ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz jut) és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s azáltal a megszerezni kívánt dologhoz.
A szóban forgó két eljárásban a GVH Versenytanácsa úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésének hármas feltételrendszere fennáll. Azaz a magatartás a) a törvény rendelkezéseibe ütközik, b) sérti az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeit, illetve c) további folytatásának megtiltása, a törvénybe ütköző állapot megszüntetésének elrendelése halaszthatatlanul szükségesnek, célszerűnek mutatkozik az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt.
A magatartás törvény rendelkezéseibe való ütközése
A GVH nem egyszerűen valószínűsített tényekre alapította az ideiglenes intézkedés elrendelését, hanem az eljárás alá vontak adatszolgáltatásából, a versenyhivatal közvetlen információszerzéséből és más, hasonló tárgyban lefolytatott eljárásból ismert tényekre.
A Versenytanács az eljárás jelen szakaszában a tényállást kellő mértékben tisztázottnak tartotta ahhoz, hogy döntést hozzon az ideiglenes intézkedés elrendeléséről, hiszen ismert az eljárás alá vontak által a nyomtatott sajtóban közzétett és a fogyasztói csoportokat szervező, működtető vállalkozásokkal szemben korábban lefolytatott eljárásokban elbírált reklámok tartalma, a fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével kapcsolatban alkalmazott reklámok megítélése tárgyában kialakult következetes bírói és versenytanácsi gyakorlatban az ezen reklámokkal szemben támasztott elvárások, illetve a reklámok megítélése szempontjainak köre.
A GVH és a bíróság korábbi döntései alapján a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a) a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos reklámoknak a sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira ki kell terjednie, b) az előtakarékossági jelleget kiemelve és a fogyasztói igény jövőbeni, de előre meg nem határozott időben történő kielégítését is hangsúlyozva kell a figyelemfelkeltő tájékoztatást közzétenni, c) jogsértő, ha a reklámban felvázolt tevékenység a használt szavak és kifejezések hétköznapi életben elfogadott jelentése alapján egy lényeges tulajdonságaiban eltérő szolgáltatással, a hitelnyújtással azonosítható.
A jelen eljárásokban vizsgált, nyomtatott sajtóban megjelent reklámok ezeket a követelményeket figyelmen kívül hagyva születtek.
A fogyasztók érdekeinek sérelme
A fogyasztók megtévesztésére alkalmas, nagy példányszámú, országos terjesztésű napilapokban közzétett hirdetések rontják a fogyasztók azon lehetőségét, hogy korrekt információkon alapuló ügyleti döntéseket hozzanak. Ezt a körülményt támasztja alá és a tájékoztatási folyamat egészének problematikusságára utal a fogyasztói csoportokból kizártak és a szerződéseket felmondók magas aránya.
A magatartás további folytatása megtiltásának halaszthatatlanul szükséges, célszerű volta
Az eljárás alá vontak kereskedelmi gyakorlatában kiemelt szerepe van a nyomtatott sajtóban megjelentetett – a fogyasztók megtévesztésére valószínűsíthetően alkalmas – reklámoknak, melyeket intenzív kommunikációs gyakorlatuk részeként folyamatosan jelentetnek meg. Ezek a tájékoztatások vélhetően sértik a magukat hosszú távra (akár 15 évre) elkötelező fogyasztók érdekeit.
A GVH az elmúlt öt évben összesen tíz eljárást folytatott le különböző fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben, melyek szinte kivétel nélkül marasztalással és bírság kiszabásával zárultak. Az eljárások során a GVH magát a konstrukciót nem vizsgálhatja és nem is vizsgálja, ám a tagokat toborzó hirdetések, tájékoztatások tartalmát annál inkább. Eljárásaiban a versenyhatóság sorra állapította meg, hogy a szervező vállalkozások magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályba ütközik. Ám gyakran hiába mondta ki a jogsértést, szabott ki bírságot, írt elő kötelezettséget, a vállalkozások némileg módosítva tájékoztatási gyakorlatukat, folytatták azt alapvetően változatlan formában. Nem ritka e körben az a jelenség sem, hogy e cégek egyik napról a másikra megszűnnek, majd új néven, ám azonos gyakorlatot folytatva működnek tovább. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a GVH jelen pillanatban is 5 fogyasztói csoport ellen folytat vizsgálatot.
Az ügyek hivatali nyilvántartási száma: Vj-13/2010, Vj-18/2010
Kapcsolódó cikkek:
A fogyasztói csoportok kockázatai – Gyakori kérdések és válaszok – GVH összefoglaló →
Maximális bírságot kapott a fogyasztói csoportokat szervező Euro Correct Consulting Kft. →
