A 2010. január 1-jén hatályba lépett illetéktörvény módosításával egy új elemmel bővült a visszterhes vagyonátruházási illetékek tárgyköre.
A szabályozás lényege, hogy az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyoni betét – ide sorolandó valamennyi részesedési forma, így részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy stb. – szerzése visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. Az illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor a vagyonszerző, illetve magánszemély esetén közeli családtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri, vagy meghaladja a társaságban fennálló vagyoni betétek 75%-át.
Az illetékkötelezettség keletkezésének vizsgálatakor, a vagyoni betétek arányának számításánál magánszemély vagyonszerző esetén közeli családtagnak minősül: házastárs, bejegyzett élettárs, gyermek, szülő.
Gazdasági érdekeltség áll fenn: a vagyonszerző és a közeli családtagjai önálló, vagy többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, illetve mindezekkel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szervezet között.
Az illetékkötelezettség keletkezése szempontjából, minden egyes vagyoni betét szerzése visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esik. Illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor az a személyi feltétel teljesül, hogy az összeszámítandó vagyoni betétek aránya az összes vagyoni betét 75%-át eléri vagy meghaladja.
A szerzést követő 30 napon belül azt terheli a bejelentési kötelezettség, akinek a vagyoni betét szerzésével az illetékkötelezettséget keletkeztető feltétel teljesül. Az illetékkötelezettség bejelentésen túl adatszolgáltatási kötelezettség terheli mindazon személyek adatai, így neve, adóazonosító jele vagy adószáma vonatkozásában, akik a fentebb felsoroltak szerint a vagyoni betétek arányának számításánál figyelembeveendők.
Az ismertetett jogszabályhely betartását az adóhatóság folyamatosan ellenőrzi.
