Az Eyjafjöll vulkán kitörése miatt Európa légiközlekedése megbénult. A hatalmas káoszban rengeteg utas kényszerült reptereken rostokolni, meghosszabbítani a kinn tartózkodását, vagy elhalasztani tervezett utazását. Ezt a helyzetet a jog elháríthatatlan külső oknak (vis maiornak) nevezi. A tudomány, a technika és az emberi teljesítőképesség adott szintjén a szerződő feleken kívül álló ok ellen való védekezés kizárt, vagy csak aránytalan erőfeszítések árán lehetséges.
A légifuvarozó felelőssége vis maior esetén
Nem árt tudni, hogy a légitársaság a légi közlekedéssel összefüggő elháríthatatlan ok esetében a menetjegyen vagy menetrendben feltüntetett útvonalat megváltoztathatja, közbenső leszállóhelyet kihagyhatja, illetve közbenső leszállóhelyet iktathat be, ám az utas ilyenkor a szerződéstől azonnali hatállyal elállhat. Ezekben az esetekben a légitársaság többletköltséget nem számít fel, a visszajáró viteldíj-különbözetet kifizeti.
Egyébként elállásra az utazás megkezdése előtt bármikor lehetőség van, ennek részletszabályait az egyes társaságok üzletszabályzata tartalmazza. A különböző cégek elállással kapcsolatos szerződési feltételei több tekintetben is eltérést mutatnak. Általában a teljes viteldíj visszajár (beleértve a különböző adókat és illetékeket), de a törlésért gyakran díjat számítanak fel a társaságok, és többnyire ez az egyik legmagasabb díjtétel. (pl. a WIZZ AIR esetében jelenleg járatonként és utasonként 16.500,- Ft a járat indulását megelőző 14 napig, 14 napon belüli felmondás esetén további díjtételt kell fizetni.)
Javasoljuk az utazni készülő, esetleg már előre megváltott jeggyel rendelkező fogyasztóknak, hogy a bizonytalan helyzetre való tekintettel tanulmányozzák a kiválasztott társaság üzletszabályzatát, hogy szükség esetén megfelelő határidőben el tudjanak állni a szerződéstől. Amire érdemes odafigyelni: járatkésés, járattörlés esete és az utasokat ilyenkor megillető szolgáltatások, átfoglalás esete, elállás lehetősége és a fizetendő díjak, illetve a panasztételi és információszerzési lehetőségek.
Járattörlés esetén a vonatkozó uniós rendelet értelmében az utasoknak díjmentesen legalább a következőket kell felajánlani:
- a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket
- szállodai elhelyezést az alábbi esetekben: ha egy vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges vagy ha az utazónak a szándékaihoz képest tovább kell ott tartózkodnia;
- szállítást a repülőtér és a szálláshely (hotel vagy egyéb) között.
Ezen kívül az utasoknak díjmentesen két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldését kell felajánlani. A csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérő személyek, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek szükségletei is különös figyelmet érdemelnek. Járattörlés esetén az utasok főszabály szerint kártérítést vagy kompenzációt kérhetnek, a vis maior esete azonban kivételt képez az alábbiak szerint:
A légifuvarozó nem köteles a járattörlés miatt kártérítést fizetni:
- ha a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utasokat a járat törléséről, vagy
- az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták őket a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számukra […].
- az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érjék el.
- ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni (vis maior esete). Ennek tipikus példája a jelenlegi helyzet, hiszen a vulkán kitörését nem láthatták előre a légifuvarozók, így nem kötelesek kártérítést fizetni.
Járattörlés esetén egyebekben az alábbiak szerint kell eljárni:
A jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése hét napon belül az utazás meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira, továbbá a már megtett szakaszra vagy szakaszokra, amennyiben a repülőút az utas eredeti utazási tervével kapcsolatban már nem szolgál semmilyen célt, és emellett adott esetben fel kell ajánlani a legkorábbi légijáratot vissza az első indulási pontra. Fontos, hogy ezt a rendelkezést azokra az utasokra is alkalmazni kell, akiknek légijárata egy szervezett utazás részét képezi! Ezen felül intézkedni kell az átfoglalásról, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomáshoz a legkorábbi alkalommal; vagy egy olyan későbbi időpontban, amikor ez az utasnak megfelel.
Elhelyezés magasabb vagy alacsonyabb osztályon
Előfordul, hogy egy légifuvarozó egy utast magasabb osztályon helyez el, mint amelyre a jegyet váltotta. Ilyenkor a légifuvarozó nem kérheti a különbözet megfizetését. Ha az utast alacsonyabb osztályon helyezik el, mint amelyre a jegyet váltotta, akkor a különbözet visszatérítésére igényt tarthat.
Tájékoztatáshoz való jog
A járatot törlő üzemeltető légifuvarozó minden érintett utasnak átad egy írásbeli tájékoztatást, amely az uniós rendelettel összhangban meghatározza a kártalanítás és segítségnyújtás szabályait. A légifuvarozó ezen kívül hasonló tájékoztatást ad át minden, legalább két órás késéssel érintett utasnak. Az eljárásra jogosult szerv kapcsolattartási adatait az utas írásban szintén megkapja.
Utazási szerződés esete
Az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal az utazás megkezdése előtt bármikor elállhat. Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani, köteles erről az utast haladéktalanul tájékoztatni. Ilyenkor az utas jogosult elállni a szerződéstől, és erre az esetre bánatpénz sem követelhető tőle. Amennyiben tehát az utazási iroda elutazás előtt tájékoztat az utazás jelentős módosításáról (pl. 10-20 órás autóbuszozás pár órás repülőút helyett), jogunkban áll elállni a szerződéstől és visszakérni a befizetett díjat.
Ha már elutaztunk
A jogszabály szerint az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Ide tartozik az vis maior esete is, tehát a kialakult helyzetért nem tehető felelőssé az utazási iroda. A rendelet azonban szigorúan kimondja, hogy az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak. Álláspontunk szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az utazásszervező köteles lehetőségeihez mérten törekedni megfelelő szálláshely és alternatív szállítási mód biztosítására a kinn bajba került utasai érdekében, e törekvés elmaradása pedig kártérítési igények alapjául szolgálhat.
Amennyiben maga az utazási iroda áll el a vis maior-ra hivatkozással az utazási szerződéstől, akkor az felajánlhat egy, az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást. Amennyiben az utas erre nem tart igényt, követelheti egyrészt a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését, illetve amennyiben a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, úgy a díjkülönbözet megfizetését.
Igényérvényesítés
Az előállt helyzet miatt a fogyasztók panaszaikkal a Polgári Légiközlekedési Hatósághoz, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, az illetékes megyei békéltető testületekhez, vagy polgári bírósághoz fordulhatnak.
