A Magyar Helsinki Bizottság számos rendőrkapitányságot perelt be közérdekű adatok megismerése érdekében, miután azok megtagadták a 2008-ban büntetőügyekben kirendelt védők nevének és az egyes ügyvédekre oszott ügyek számának kiadását. Eddig két, immár jogerős megyei bírósági ítélet született a perekben, ellentmondásosan döntve a kérdésben.
Most a Helsinki Bizottság a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, döntés kérve arról: közérdekű adatnak minősülnek-e az adófizetők pénzén, állami feladatot ellátó kirendelt védők nevei, az általuk vitt ügyek száma?
A Helsinki Bizottság évek óta vizsgálja a védelemhez való jog érvényesülését és a kirendelt védői rendszer működését; több kutatása rámutatott, hogy hazánkban sérülhet a terheltek hatékony védelemhez való joga az állami kirendelt védői rendszer problémái miatt.
A Bizottság a védők kirendelésének gyakorlatát elemezve adatokat kért helyi és megyei rendőrkapitányságoktól arról, hogy név szerint kiket és hány esetben rendelt ki a nyomozó hatóság védőként 2007-ben és 2008-ban.
A Bizottság kérelmének eleget tevő kapitányságok által szolgáltatott adatok alátámasztották, hogy sok esetben csupán néhány ügyvéd látja el a kirendelések túlnyomó részét, akik így részben praxisukat is a kirendelésekre alapítják, ami sértheti függetlenségüket és a munka hatékonyságát.
A Helsinki Bizottság átfogó elemzése a hatékony védelemhez való jog érvényesüléséről →
Azokkal a kapitányságokkal szemben, amelyek a kért adatokat nem adták meg, a Bizottság pert indított közérdekből nyilvános adatok megismerése érdekében. E perek közül a közelmúltban kettő zárult le jogerősen. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2010. február 23-i ítéletében jogerősen elutasította a Helsinki Bizottság keresetét, mivel szerinte a kirendelt védők neve nem közérdekből nyilvános adat, így azt nem ismerheti meg az adat iránt érdeklődő közönség. Ezzel szemben a Békés Megyei Bíróság jogerős ítéletében maradéktalanul helyt adott a Bizottság keresetének, amely alapján az alperes rendőrkapitányság már eleget is tett adatszolgáltatási kötelezettségének. Az eset újra rávilágít arra, hogy egyértelműnek tűnő jogkérdésekben sem egységes hazánkban a bírói jogalkalmazás.
Kapcsolódó cikk:
