Az új szabály a közelmúlt joggyakorlatát is magába olvasztja. Így a közpénzek, közvagyon felhasználásával összefüggésbe hozható adatok sem tartozhatnak a titokkörbe, hiszen meghatározott esetekben (például az európai közösségi támogatás felhasználásával összefüggő adatok esetén) a közérdek átláthatósági követelménye elsőbbséget élvez az üzleti titokkal szemben.
Az államháztartás valamelyik alrendszerével üzleti kapcsolatot fenntartó vállalkozásoknak különös figyelmet kell tehát fordítaniuk arra, hogy velük kapcsolatban bárki felvilágosításra tarthat igényt. Ilyenkor nem lehet hivatkozni sem az üzleti titokra, sem pedig arra, hogy az ügyletben résztvevő állami, önkormányzati szerv hozzájárulása nélkül nem jogosultak a kért információ közlésére.
A korábbi szabályozástól eltérően az új Ptk. az üzleti titok speciális fajtájaként biztosítja a know-how – vagyis az azonosítható formában rögzített műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat, illetve ezek összeállítása – védelmét, feltéve szintén, hogy a biztosítására tettek lépéseket, vagyoni értéket képvisel és nem tekinthető közismertnek.
Az üzleti titok megsértése esetén (ideértve természetesen a know-how-t is) a sérelmet szenvedő – a korábbi szabályokhoz hasonlóan – ezután is követelhet kártérítést, de kérheti egyúttal a bíróságot arra is, hogy tiltsa el az üzleti titok megsértőjét az adatok további felhasználásától, semmisítse meg a titoksértés nyomán létrejött dolgot, vagy éppen adja át a megszerzett vagyoni előnyt. A know-how esetében ugyanakkor a törvény továbbra sem teszi lehetővé, hogy a jogosult azokkal szemben is fellépjen, akik az ismerethez tőle függetlenül, jóhiszeműen jutottak hozzá, vagy azt éppen saját maguk fejlesztették ki. A know-how jogi védelme így továbbra sem éri el a szellemi tulajdon szintjét.
