Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szerint éves szinten százmillió forintos pluszköltséget jelent a bíróságoknak, hogy a jogszabályok megváltozása miatt januártól a bíróságoknak is pénzbe kerül a hiteles tulajdoni lap kikérése; az OIT ezért a jogszabályok módosítását kéri az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól.
Az OIT arról tájékoztatott, hogy több, az ingatlan-nyilvántartás adataihoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabály is megváltozott 2010 elején, s ez hátrányosan érinti a bíróságokat és a megyei bírósági végrehajtókat.
A bíróságok (mivel költségvetési szervek) 2009. december 31-ig díjmentesen kérdezhettek le ingatlan-nyilvántartási adatokat a TakarNet rendszeren keresztül. (A TakarNet rendszer lényegében a földhivatalok adatbázisainak számítógépes összekapcsolása.)
Ezen túl az eljárás “tárgya” miatt díjmentes volt a hiteles másolat kiadása, ha azt az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási eljárásban történő felhasználáshoz kérte, vagy ha hivatalból indult közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálásához vagy bírósági eljáráshoz kérték a hiteles másolatot.
A jogszabály-módosításokkal azonban a bíróságok és az OIT hivatala is kikerült az alanyi jogon díjmentesek köréből. A módosítással pedig drasztikusan szűkült a tárgyánál fogva díjmentes elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatok lekérdezésének köre is. Csak akkor érvényes a díjmentesség, ha az eljáró szerv gondnokság alá helyezési eljáráshoz, a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához, vagy a büntetőügyben eljáró bíróság eljárásához kérik. Szűkültek a tárgyánál fogva díjmentes eljárások: a végrehajtási eljárásban már csak az árverés, a nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás díjmentes.
Az OIT szerint érthetetlen a kedvezmények szűkítése, mert sok polgári peres eljárásban mellőzhetetlen az ingatlan tulajdoni lap másolatának (a döntéshozatalt közvetlenül megelőző) bírói kontrollja, különösen, ha a peres felek rövid időn belül egymásnak ellentmondó tartalmú hiteles tulajdonilap-másolatot csatoltak a perbeli ingatlanról, ráadásul a bíróság döntéséig is változhat az ingatlan jogi sorsa.
A cégbíróságok pedig az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban kötelesek megkeresni az ingatlanügyi hatóságot, hogy a cég tulajdonában álló vagyonról 30 napon belül adjon tájékoztatást. Ezt a megkeresést jellemzően a TakarNet rendszerrel intézték a bíróságok, a díjkötelessé váló lekérdezések azonban a törvényességi felügyeleti eljárások lassulásához, illetve leállásához vezethetnek.
A bíróságok számára további problémát jelent, hogy – bár bizonyos esetekben maradna a költségmentességük – azt a TakarNet rendszer nem tudja értelmezni: díjmentesen csupán a büntető- és közigazgatási eljárásokban élhetnek a költségmentességgel a bíróságok. De a rendszerben a gondnokság alá helyezési eljárás (mint polgári peres eljárás) kiválasztására nincs lehetőség, továbbá a nem hiteles tulajdonilap-másolatokat sem lehet már elérni szöveges, kereshető dokumentumként, csak oldalanként, külön-külön képformátumban, amely nem nyomtatható és hivatalos célra nem használható.
A testület szerint elfogadhatatlan, hogy a jogalkotás folyamatosan növeli a bíróságok működési költségeit és ennek ellentételezését a fejezeti költségvetésben nem biztosítja. A díjfizetés problémája éves szinten 100 millió forintos pluszterhet jelent, ami a bíróságok likviditását is veszélyeztetheti.
Az OIT szerint a jogszabályváltozással jelentősen nőttek a bírák, a végrehajtók, a bírósági gazdasági hivatalok adminisztratív terhei és ez lassítja a polgári peres és nem peres (végrehajtási) eljárásokat. A testület ezért azt kezdeményezi az igazságügyi és rendészeti miniszternél, hogy módosítsa a jogszabályokat, és állítsa vissza a bíróságokat korábban megillető díjmentességet.
