A hosszú távú vízumok tulajdonosai áprilistól ugyanolyan szabadon mozoghatnak az EU területén, akárcsak a tartózkodási engedélyek birtokosai, azaz minden félévben három hónapot egy másik tagállam vagy tagállamok területén tölthetnek. Az erről szóló tervezetet kedden szavazta meg elsöprő többséggel az EP plenárisa.
A huzamosabb tartózkodásra jogosító vízum birtokában a nem uniós állampolgárok bármely féléves időszakban három hónapos időtartamra a tartózkodási engedély jogosultjával azonos feltételekkel utazhassanak más tagállamokba – az erről szóló javaslatot kedden hagyta jóvá az Európai Parlament. Az új jogszabály, amelyet a képviselők 562-29-51 arányban szavaztak meg, 2010. április 5-én lép hatályba.
Az ellenőrzések és a figyelmeztetések rendszerének hála (a kérelmek feldolgozásakor figyelmeztetés esetén le kell kérdezni a schengeni információs rendszert, és konzultálni kell a többi tagállammal) a módosítás az EP szerint nem jelenthet további biztonsági kockázatot. Ám miután Nagy-Britannia és Írország nem tagjai a schengeni övezetnek (s így nincs hozzáférésük a SIS-rendszerhez sem), ezért az új szabályozás ebben a két tagállamban nem lesz érvényben. Dániának az elfogadást követően hat hónapja lesz annak eldöntésére, hogy az új rendeletet a nemzeti jogában végrehajtja-e.
A jelenlegi szabályozás nem engedi meg, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai (így például a diákok, tudósok, kutatók, harmadik országbeli vagy uniós polgárok családtagjai) tartózkodásuk időtartama alatt másik tagállamba utazzanak, vagy akár csak az eredetországukba tartó visszaúton vagy hazaúton másik tagország határait lépjék át.
Carlos Coelho néppárti, portugál jelentéstevő „egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte”, hogy például egy olyan diák, aki a huzamosabb tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezik és mondjuk Belgiumban tanul, ne utazhasson át Hollandiába, hogy a szakdolgozata megírásához egy ottani könyvtárban kutathasson, vagy ne ruccanhasson át Barcelonába egy hétvégére. Ezen a helyzeten változtatna az új rendelet.
Az új szabályozás szellemében tehát a három hónapnál hosszabb tartózkodásra jogosító vízum ebben az értelemben egyenértékű lesz a tartózkodási engedéllyel, amennyiben a vízum tulajdonosa minden félévben három hónapra másik tagállamba utazhat, vagy három hónapig a többi tagállam területén szabadon utazhat. Ugyanakkor a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok érvényessége nem haladhatja meg az egy évet. Ha az illető egy évnél mégis tovább maradhat, akkor a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot annak lejárati ideje előtt tartózkodási engedéllyel kell helyettesíteni.
„Az Európai Unió érdeke, hogy a harmadik országokból hosszabb időre a tagállamokba érkezett polgárok – diákok, tanárok, üzletemberek – élvezhessék a szabad utazás minden előnyét” – mondta Göncz Kinga a jelentés keddi vitájában. A szocialista EP-képviselő kiemelte: a rendszer működőképessége érdekében érdemes tanulmányozni azon tagállamok jó gyakorlatát, amelyek időben ki tudják adni az utazásokra is följogosító tartózkodási engedélyt. Ugyancsak össze kell hangolni a tagállamok eljárásmódjait a bizalom erősítése érdekében.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy minden schengeni országnak alkalmaznia kell az EU területére beutazók szűrésére szolgáló számítógépes információs rendszert. Ennek korszerűbb, biztonságosabb változatát, a SIS II rendszert pedig minél előbb működőképessé kell tenni. A harmadik országokból érkezett polgárok tartózkodásának megkönnyítésére olyan szabályokat kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a jogállamiság, az emberi jogok, az adatvédelem, a biztonság követelményeinek – hangsúlyozta Göncz Kinga, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak is érdeke szabad utazásuk biztosítása.
Gál Kinga néppárti politikus szerint az Európai Unió szomszédságában élő harmadik országok polgárainak, közöttük a több százezer fős kárpátaljai és vajdasági magyar kisebbség tagjainak, elemi érdekük, hogy lehetőségük legyen bürokratikus, adminisztratív terhek nélkül a jogszerű tartózkodásra az Európai Unió tagállamainak területén. A plenáris vitában Gál Kinga kiemelte, hogy megoldásra van szükség, ha a tagállamok különböző okokból nem képesek kellő időben tartózkodási engedélyt kiadni a területükön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára. Egyes tagállamok ugyanis nem alkalmazzák teljes mértékben a közösségi keretek által kínált lehetőségeket, könnyítéseket a schengeni rendszerben.
A néppárti politikus szorgalmazta az EU külső határainak átjárhatóságának biztosítását a jóhiszemű beutazók esetében, valamint javasolta a határok két oldalán élő emberek közötti kapcsolattartásában az indokolatlan vízumrendészeti korlátozások leépítését. „Az Európai Uniónak elérhetőnek kell lennie mindenki számára, aki jogos érdekből szándékozik belépni területére” – hangsúlyozta Gál Kinga.
