Az eljárási határidők elmulasztása, több hónapos csúszás a határozatok kézbesítésben, határidőn túl kiszabott bírságok, ellentmondásos gyakorlat a kérelmek kezelésében. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté átfogó vizsgálatában megannyiszor a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állapította meg, a visszás helyzet megoldása érdekében pedig az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.
A Hivatalhoz érkezett több tucatnyi beadványban a panaszosok – köztük egyes önkormányzatok alpolgármesterei – a közlekedési szabályszegés miatt indult közigazgatási eljárásokkal, a tényállás tisztázásával, a képi bizonyítékok felhasználásával, továbbá az eljárási határidők megtartásával kapcsolatos rendőrségi gyakorlatot sérelmezték.
A panaszok szerint tömeges mértékben fordult elő, hogy a közigazgatási bírságot kiszabó elsőfokú határozat meghozatala és annak postára adása között akár egy-két, de volt, hogy három hónap is eltelt. Ezt a tényt maga az országos rendőrfőkapitány is elismerte. Szabó Máté jelentésben hangsúlyozta, hogy a postára adás és – ennek következtében – a kézbesítés indokolatlan, több hónapos elhúzódása kifejezetten alkalmas arra, hogy az eljárási határidők garanciális szerepét kiüresítse, ez pedig a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét okozza.
Míg a szabálysértési törvény hathónapos általános elévülési határidőt határoz meg, nincs hasonlóan konkrét elévülési határidő a közlekedési szabályszegések miatt kiszabott közigazgatási bírságolás esetében. Az ombudsman szerint nem fogadható el, hogy egyes közlekedési szabályszegések ügyében elvben akár több év elteltével is sor kerülhet a felelősségre vonásra. A biztos utalt arra is, hogy a jogalkotó – amikor indokolta a közigazgatási bírságolás szükségességét – éppen az eljárások meggyorsításával érvelt.
A vizsgálat során kiderült, hogy a rendőrség nemegyszer a hatvan napos eljárási határidő túllépésével hozta meg a közigazgatási bírságot kiszabó határozatait. Az állampolgári jogok biztosának álláspontja szerint – az egyértelmű törvényi szabályozás megszületéséig – a rendelkezésre álló hatvan, illetve egyszer meghosszabbítva kilencven napos határidőn túl már nem volna szabad bírságot kiszabni. Kellene egy olyan határidő, amelyen túl megszűnik az állam bírságolási lehetősége.
Számos panaszból az is kitűnt, hogy nem egységes a hatóságok eljárása a fellebbezési kérelmek elbírálásában. Az egyik panaszos csak az ügyével kapcsolatos információkat kérte, de ezt fellebbezésként értékelték és illeték megfizetésére kötelezték. Más esetben viszont a tartalmában szabályos fellebbezést a hatóság nem minősítette annak és így nem is bírálta el. Az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy a rendőrség egyes esetekben mellőzte az eljárás megindulásáról, valamint a bizonyítékok megismerésének lehetőségéről szóló előzetes értesítést, így az üzembentartók nem tudtak élni észrevételi, panasztételi jogukkal. A biztos emlékeztetett arra, hogy az objektív felelősség szabályozásával kapcsolatos 2009-es alkotmánybírósági határozat alapján az eljárás alá vont üzembentartót előzetesen értesíteni kell az eljárás megindulásáról.
