Sólyom László köztársasági elnök aláírta a korábban az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött és változatlan tartalommal elfogadott Ptké-t. A jogi hagyományoknak megfelelően a Ptké. az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező önálló törvény.
A Kormány köszönetét fejezi ki azoknak a civil szervezeteknek, érdekképviseleteknek, (így az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének, Központ a Mentális Sérültekért Alapítványnak, a Magyar Helsinki Bizottságnak, Társaság a Szabadságjogokért szervezetnek), kamaráknak, valamint azoknak a jogászoknak és más szakembereknek, akik részt vettek az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében.
A Ptké. úgy szabályozza az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését, hogy az új kódex mintegy 1200 paragrafusából 100 2010. május 1-én, az egyéb rendelkezések pedig 2011. január 1-én lépnek hatályba. Így korábban alkalmazhatók a gondnokságra, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok, amelyek jogbővítő rendelkezéseit régóta várják, és örömmel fogadják az érintett civil szervezetek.
A gondnokság területén az új szabályozás a korábbihoz képest kevésbé korlátozó jogintézmények – az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal – alkalmazására ad lehetőséget. Az új Ptk. alapján megszűnik a nagykorú személy cselekvőképtelenné nyilvánításának lehetősége. A bíróság ehelyett a szakértői vélemények alapján meghatározott ügycsoportokra vonatkozóan korlátozhatja a személy cselekvőképességét. Ha a gondnokolt kommunikációra képtelen, akkor a bíróság feljogosítja a gondnokot az önálló eljárásra, a gondnok és a gondnokolt közötti véleményeltérés esetén pedig a gyámhatóság dönt. Főszabály a gondnok és a gondnokolt együttdöntése. A rutin ügyekben és az azonnali intézkedést követelő esetekben a gondnok eljárhat önállóan (de kellő ellenőrzés mellett). A törvény garanciális jelentőségű szabálya, hogy a jövőben végleges, élethosszig tartó korlátozó döntés nem születhet; a gyámhatóság kezdeményezésére, legkésőbb öt év elteltével, felül kell vizsgálni a korábbi bírósági határozat indokoltságát.
Az alapítványokra vonatkozó új szabályozás egyrészt rugalmasabb, megkönnyíti az alapítványrendelést, másrészt csökkenti a visszaélések lehetőségét. Az új Ptk. értelmében a jövőben az alapítványrendelésnek nem előfeltétele, hogy az alapítvány célja “közérdekűnek és tartósnak” minősüljön. Tehát az alapítványrendelés köz és magáncélra egyaránt történhet. Ha az alapító okirat az alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására is feljogosítja, akkor az ilyen alapítványnak az alapításkor legalább a kft-k számára előírt tőkeminimummal rendelkeznie kell. Jogutód nélküli megszűnésére a vállalkozások felszámolására vagy végelszámolására vonatkozó szabályok vonatkoznak. Az üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató alapítványoknál egyszerűsített követelésrendezési eljárásra kerülhet sor.
Az új Ptk. a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelemdíjat, mint a személyhez fűződő jogok megsértése közvetett kompenzációját, illetve pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetését. A hatályos jog ugyanis lényegében anyagi hátrány bizonyítását követelte meg a sértettől a nem vagyoni kártérítés feltételeként. Ez számos esetben megoldhatatlan bizonyítási problémákhoz vezetett. Figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a személy társadalmi komfortérzete, életminősége, vagy külső megítélése olyan módon is hátrányt szenvedhet, hogy e változást az illető kizárólag mentális, lelki behatásként, belső traumaként éli meg, anélkül, hogy az bármilyen költséggel vagy pótlandó kárral járna. A sérelemdíj megfizetésére való kötelezésnek viszont nem feltétele annak bizonyítása, hogy a jogsértés valamilyen hátrányt okozott. A bíróság a sérelemdíj mértékét az eset körülményeire – így különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására – tekintettel állapítja meg.
