Az elmúlt évben száz sértettből kilenc fordult az Igazságügyi Hivatal áldozatsegítő szolgálatához, szemben a 2006-os adattal, amikor a bűncselekmények áldozatainak mindössze négy százaléka tette meg ugyanezt – közölte a Hivatal kedden, a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából.
Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját, e nap azóta – az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára – a kontinens számos országában az áldozatok napja. Magyarországon az 1989-ben alakult Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület javaslatára 1993 óta tartják meg, hogy felhívják a figyelmet arra: az áldozattá vált ember lelki, jogi, vagy anyagi segítségre szorul.
Az Igazságügyi Hivatal az áldozatsegítés napja alkalmából kiadott közleményében úgy fogalmazott: a büntetőpolitika egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. Az államnak kifejezésre kell juttatnia, hogy a társadalom, a közösség szolidáris az áldozatokkal – hangsúlyozták.
Az Igazságügyi Hivatal áldozatsegítő szolgálata európai uniós ajánlásra jött létre, minden megyeszékhelyen működik kirendeltsége. A szolgálathoz bárki fordulhat, aki bűncselekmény sértettje, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet – testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt – szenvedett.
Az áldozatok számára a szolgálat teljes körű tájékoztatást nyújt, elősegíti az érdekérvényesítést, jogi segítésnyújtást biztosít, azonnali pénzügyi segélyt és kárenyhítést ad.
Hozzátették: a működés első évéhez, 2006-hoz képest több mint két és félszeresére nőtt azoknak az áldozatoknak a száma – 2009-ben összesen csaknem 23 ezer volt -, akik valamilyen formában segítséget kaptak a szolgálattól.
2006-ban az ismertté vált természetes személy sértettek 4 százalékának nyújtott segítséget a szolgálat, 2009-re ez az arány 9 százalékra nőtt – közölték. Az áldozatok a bűncselekményt követően, elsősorban a rendőrségtől szereznek információt arról, hogy hol és milyen típusú segítségnyújtási formákban részesülhetnek, de az áldozatsegítésben civil szervezetek, egyházak is szerepet vállalnak.
Az Országgyűlés 2005-ben fogadta el a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt, amelynek lényege, hogy minden bűncselekmény áldozatának jár az ingyenes tájékoztatás arról, miként tudja érvényesíteni fizikai, társadalmi, anyagi kárainak enyhítését. Szükség esetén ingyenes szakjogászi segítséget és azonnali pénzügyi segélyt is kap a bűncselekmény sértettje.
