Az Országgyűlés hétfőn egyebek között a hagyatéki eljárás törvényi szabályozásával, a csoportos keresetindítás lehetővé tételével, a hadirokkantak járandóságának emelésével, illetve a kampányfinanszírozásról szóló jogszabály változatlanul hagyásával fejezte be a 2006-os kormányzati ciklus utolsó határozathozatali napirendjét.
Bűntett a feloszlatott szervezet vezetésében való részvétel
Tavasz végétől vétség helyett bűntettnek minősül a jövőben és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó a feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében való részvétel.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a szocialista Csiha Judit és Szép Béla a büntető törvénykönyvet módosító javaslatát. A törvényt 177 igen, 10 nem szavazattal és 140 tartózkodás mellett fogadták el.
Új elkövetési magatartásként az, ha valaki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az előterjesztők szerint a jogszabály nem követeli meg a köznyugalom megzavarásának bekövetkezését, elegendő, ha a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvétel objektíve alkalmas erre. A cselekmény köznyugalom megzavarására alkalmasságot mindig a konkrét ügyekben egyedileg kell megvizsgálni.
Csiha Judit és Szép Béla szerint a törvény “jelentős újítása” az, hogy aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetéséhez vagy működéséhez szükséges, vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, vétséget követ el, és egy évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetendő.
A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
Bevezették a “leplezett figyelés” szabályait
A képviselők hétfőn döntöttek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatról.
A javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 326 igen szavazattal, illetve 1 tartózkodással, míg egyszerű többséget igénylő részeit 186 igen, 134 nem szavazattal, valamint 5 tartózkodással fogadták el a honatyák.
A jogszabály bevezeti az úgynevezett “leplezett figyelés” szabályait, fontos célja továbbá az Európai Unió Vízuminformációs Rendszere hazai működtetéséhez és a kijelölt magyar hatóságoknak e vízumadatbázishoz való hozzáféréséhez szükséges jogharmonizáció.
Törvény szabályozza a hagyatéki eljárást
Törvényi szintre, a polgári nemperes eljárás keretei közé emelte a hagyatéki eljárás lefolytatását az Országgyűlés.
A képviselők 187 igen, és 134 nem szavazattal, illetve 3 tartózkodás mellett döntöttek a javaslat törvénybe iktatásáról.
A kormány által benyújtott jogszabály rögzíti: a hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény másként nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.
A hagyatéki eljárást általában a közjegyző folytatja le, a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú, a közjegyző döntése ellen a bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért.
Törvény a korszerűbb hagyatéki eljárásról →
Lehetővé válik a csoportos keresetindítás
Lehetővé válik a csoportos keresetindítás Magyarországon, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta a polgári perrendtartásról szóló törvény erre vonatkozó módosítását.
A parlament 191 igen és 135 nem szavazattal fogadta el a törvénymódosítást.
A szabad demokrata Magyar Bálint és a szocialista Csiha Judit által benyújtott jogszabály egyik célja, hogy elősegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények korlátozzák.
Az előterjesztők a törvény indoklásában utaltak arra, hogy az alanyi jogok közös érvényesítése különösen jól ismert az Egyesült Államokban “class action” néven.
A csoportos perlés intézményéről →
Emelkedhet a hadirokkantak járandósága
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a hadirokkantak járandóságát emelő törvényjavaslatot.
A javaslatot előterjesztő Göndör István (MSZP) expozéjában kiemelte: a hadirokkantak járadéka a javaslat elfogadása esetén valamennyi járadékosztályban emelkedhet, ez alól kizárólag az ápolási pótlék és a temetési hozzájárulás képez kivételt.
Hozzátette: a javasolt változatás éves szinten mintegy 850 millió forint többletkiadást jelent, amelynek fedezetét a Hadigondozottak Közalapítványa részére biztosított költségvetési források tesznek lehetővé.
A képviselőtestület feloszlásakor is nyugdíjba mehetnek a polgármesterek
A szocialista képviselők által elfogadott egyik javaslat szerint szigorú feltételek mellett a polgármester akkor is jogosult lesz öregségi nyugdíjra, közszolgálati járadékra, ha tisztsége a képviselőtestület feloszlásának kimondásával szűnik meg.
Az Országgyűlés 315 igen, 2 nem szavazattal, illetve 1 tartózkodás mellett fogadta el a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosítását.
Az előterjesztők nevében Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese az általános vita decemberi kezdetén arra emlékeztetett, hogy napjainkban többször is azért szűnik meg a polgármester tisztsége, mert különböző konfliktusok miatt működésképtelenné válik a képviselőtestület, vagy a létszáma a minimálisra csökken, és ezért feloszlatja magát.
Nem változnak a kampányfinanszírozás szabályai
Nem változnak a kampányfinanszírozás szabályai, a szocialista Tóbiás József törvényjavaslata hétfőn ugyanis nem kapta meg a szükséges támogatást az Országgyűlésben.
A képviselők 185 igen, nem szavazat nélkül és 131 tartózkodás mellett utasították el a törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét, míg az egyszerű többséget igénylő részeit 16 igen, 169 nem szavazat és 133 tartózkodással vetették el.
A civilek elképzeléseit tartalmazó előterjesztés a kampányszámla bevezetését, az Állami Számvevőszék szerepének megerősítését, a kampányidőszak csökkentését, a pártok kereskedelmi médiumokban való megjelenését és a civil szervezetek kampányban való részvételét szabályozta volna.
Tóbiás József azt is javasolta, hogy a választási kampányra a független jelölt legfeljebb ötmillió forintot, illetve a jelölőszervezet és a jelölt együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthasson. Jelenleg jelöltenként egymillió forintot lehet kampánycélra költeni. A Fidesz elsősorban azért ellenezte a törvényjavaslatot, mert az többszörösére emelte volna a jelöltenként kampánycélra fordítható egymillió forintos összeget.
A civilek, a Transparency International és a Freedom House október 8-án közölte, hogy átláthatóbb kampányfinanszírozási rendszer bevezetését sürgetik, és már a tavaszi országgyűlési választáson bevezetnék a kampányszámla intézményét, valamint lerövidítenék a kampányidőszakot. A Freedom House és a Transparency International Magyarország egy törvénytervezetet is készített az MSZP és a Fidesz hasonló javaslatainak közös elemei összevonásával. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a választási kampányok során a jövőben ne egy-, hanem ötmillió forintot lehessen költeni jelöltenként.
Novemberben azonban a két szervezet bejelentette, nem kívánnak a továbbiakban részt venni a kampányfinanszírozással kapcsolatos, pártok közötti sikertelen egyeztetések folytatásában.
Az ősz során a Fidesznek is volt egy javaslata a kampányfinanszírozással kapcsolatban, amelyet többször be is nyújtott, de azt nem vette tárgysorozatba az Országgyűlés egyszer sem. A fideszes Nyitrai Zsolt akkori szavai szerint javaslatuk valóban olcsóbb és rövidebb kampányt tett volna lehetővé a 30 napra rövidített kampányidőszakkal, valamint a kampányszámla intézményének bevezetésével és a médiahirdetések rendszerének átalakításával.
