APénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) még tavaly kezdte vizsgálni a pénzügyi vállalkozások tevékenységét, mivel felmerült a gyanú: egyes társaságok eleve azért adnak lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhessék az adósok ingatlanait – olvasható a Népszabadság Online oldalán.
A felügyelet az ellenőrzést végül kiterjesztette a piacon működő öszszes cégre, tíz jelzálog-hitelezéssel és két ingatlanlízinggel foglalkozó vállalkozásra.
Márciusban közérdekű keresetet nyújt be a bíróságra a PSZÁF több, lakáshitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozás szerződései miatt – jelentette be tegnap Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke. A cégek megállapodásaikban tisztességtelen feltételeket határoztak meg, illetve olyan bonyolult, megtévesztő díjstruktúrát alkalmaztak (ez gyakran igen magas költségekkel párosult), amellyel megkárosították ügyfeleiket. A keresetet valamennyi ügyfél nevében indítja a felügyelet, így pernyertesség esetén a bíróság az összes szerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételeket. Ez persze még nem jelenti automatikusan az ügyfelek kárpótlását, ezt az érintetteknek maguknak kell elintézniük – polgári peres úton.
A teljes cikk elolvasható a Népszabadság Online oldalán→
A pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos vizsgálatokról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. második felétől 10, jelzáloghitelezési, illetve 2, ingatlan-lízingtevékenységet folytató pénzügyi vállalkozásnál végzett vizsgálatot. A vizsgálatok elrendelésének célja az volt, hogy a Felügyelet meggyőződjön a saját piacmonitoring tevékenysége, a hozzá érkezett panaszok, illetve a piaci szereplők adatközlései nyomán beérkezett információkról, adatokról. A vizsgálat az intézmények teljes hitelezési folyamatára kiterjedt (a kérelem benyújtásától a követeléskezelésig, s kiemelten a hitelközvetítők tevékenységére).
Ezen belül a Felügyelet áttekintette a hitelnyújtás szempontjait (pl. az értékbecslő személyét), a hitelek igénybe vételének céljait, a hitelező lépéseit a követelésbehajtásra (a kölcsönszerződés felmondása után), a követelés érvényesítésébe bevont külső szereplőket (pl. a vételi opciós jog gyakorlására kijelölt személyt, követelésvásárló céget), s azt, hogy van-e összefonódás a hitelezővel.
A vizsgálatok megállapították, hogy az érintett intézmények többsége:
- súlyosan megsértette a fogyasztói érdekeket, több esetben a jogszabályok megsértésével, más esetekben – még ha a jog betűjét szó szerint értelmezve be is tartotta – egyéb, az ügyfél érdekével ellentétes eljárásaival;
- üzleti megbízhatóságát tekintve rendkívül jelentős kockázatokkal működik. Az érintett jelzáloghitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest vizsgálatunk idején, 2009. őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban;
- több esetben olyan partnerekkel működött együtt, amelyekkel szemben a Felügyelet följelentést tett és eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtástól. E pénzügyi vállalkozások ugyanis magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is nyújtottak hitelt. A magánkölcsönzőket e piaci szereplők belső ellenőrzése nem szűrte ki, sőt egy esetben a jogosulatlan pénzkölcsön-nyújtásban segédkező ügyvéd látta el az egyik pénzügyi vállalkozás jogi képviseletét.
A feltárt hiányosságok miatt a Felügyelet az érintett piaci szereplők esetében a következő intézkedéseket teszi:
- márciusban (a jogi előkészületek után) közérdekű keresetet indít több piaci szereplővel szemben olyan esetekben, ahol az ügyfélérdekek jelentősen sérültek az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt. A közérdekű keresetet valamennyi érintett fogyasztó nevében indítja a Felügyelet, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára, opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán indítja meg a Felügyelet;
- a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) keretében – a gépjármű-finanszírozó társaságoknál már alkalmazott módon – március 1-jei hatállyal az eddiginél szigorúbb többlet-tőkekövetelményeket írt elő a jelzáloghitelező piaci szereplők kiemelten kockázatos állományait refinanszírozó bankoknál. E hitelintézeteknek az eddigi tőkeszükséglet dupláját kell elkülöníteniük e kockázatos állományokra, azok biztonságának szavatolására;
- megkezdte az intézményi és személyi bírságok kiszabását. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt. bírsághatározata 2010. január elején, a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.) bírsághatározata pedig ma jelent meg honlapunkon, s további bírsághatározatok is várhatók;
- a felügyeleti határozatokban előírt eljárások, szabályzatok módosítását utóvizsgálat keretében ellenőrzi az érintett piaci szereplőknél. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzi, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságokat alkalmazhatja;
- hatósági szerződések megkötését kezdeményezi több piaci szereplővel, akik így önként vállalják, hogy a feltárt jogsértéseket ügyfeleik érdekében megszüntetik, azokat a jövőben nem alkalmazzák. A hatósági szerződések megkötése a fogyasztók széles körének érdekét szolgálja, és azért alkalmas eszköz, mert a piaci szereplők által tett vállalások megsértése esetén a Felügyelet további bizonyítási eljárás nélkül alkalmazhat szankciót az érintett pénzügyi vállalkozásokkal szemben;
A Felügyelet vizsgálatai során nem tárt föl olyan esetet, amelynél alátámasztható lett volna, hogy a pénzügyi vállalkozás az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése érdekében az ügyfél késedelembe esésekor a piaci gyakorlatnak megfelelő 90-180 napnál hamarabb mondta volna föl a kölcsönszerződést (noha a rövidebb idejű felmondási határidőt a szerződések nem zárták volna ki). Nem bizonyítható tehát, hogy a pénzügyi vállalkozásoknál az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése lett volna a cél.
Emlékezetes viszont, hogy tavaly a Felügyelet száznál is több esetben feljelentést kezdeményezett olyan ügyekben, ahol a gyanú szerint alapvetően az ingatlan megszerzése mozgatta az érintetteket. Ezek azonban nem pénzügyi vállalkozások, hanem olyan magánszemélyek, cégek voltak, amelyek a gyanú szerint magánkölcsönökkel vagy egyéb módon éltek vissza az ügyfelek bizalmával.
A vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzáloghitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is „kifeszített” volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek. E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány átütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.
Az érintett jelzáloghitelező pénzügyi vállalkozások a lakossági jelzáloghitel-piac egészéhez képest viszonylag kis számú, összességében mintegy 18 ezer ügyfélszerződést kezelnek (ez a bő 1,1 millió darab ingatlanfedezetű lakossági hitelszerződés töredéke). A pénzügyi válság hatására a vizsgálat pénzügyi szereplők szinte kivétel nélkül mindegyike – a kereskedelmi bankok által refinanszírozott intézmények, amelyek felé a források megdrágulásával „elapadt” vagy jelentősen csökkent a kihelyezés – lényegesen csökkentette vagy teljesen megszüntette az új hitelek kihelyezését. A jelzáloghitelező pénzügyi vállalkozások döntő többsége így ma kizárólag a meglévő ügyfélkör kezelésével foglalkozik.
