Az áprilisi országgyűlési választáson három “ágról” juthatnak mandátumhoz a képviselők: egyéni választókerületből, területi listáról vagy országos listáról.
Az április 11-i első fordulóban a választópolgárok két külön szavazólapon adhatják le voksukat: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 176 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják (összesen 20 területi lista van). A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országos listán kiadható 58 mandátumot pedig a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki.
Az első fordulóban – az egyéni képviselőkre adott szavazásnál – akkor érvényes a választás, ha a választópolgárok több mint fele elmegy szavazni, eredményes pedig akkor lesz, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok több mint felét. Ekkor ez a jelölt elnyerte az országgyűlési mandátumot, így itt már nincs szükség második fordulóra.
Ha a szavazás érvénytelen, mert a választópolgárok kevesebb mint a fele szavaz, második fordulót tartanak, amelyben minden jelölt indulhat, aki az első fordulóban indult. Ha a választás érvényes, de eredménytelen, mert bár a szavazásra jogosultak fele elment szavazni, de egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét, szintén második fordulót tartanak. Itt azonban csak azok indulhatnak, akik az első fordulóban megszerezték a szavazatok legalább 15 százalékát, de az első három legtöbb szavazatot kapó jelölt mindenképpen indulhat.
A második forduló akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint negyede szavaz, és az a jelölt lesz képviselő, akire a legtöbb szavazatot adták le.
Az első fordulóban a második szavazólapon a választópolgárok a területi (megyei vagy fővárosi) listára szavazhatnak. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, azonban itt is feltétel, hogy az első fordulóban a választópolgároknak több mint fele voksoljon.
Ha az első fordulóban minden területi lista vonatkozásában teljesül az érvényesség feltétele, akkor megállapítják, melyik listára hányan szavaztak, ezeket országosan összesítik és megállapítják az összes szavazat 5 százalékát, ez az úgynevezett “küszöb”. Az ezt el nem érő pártok sem a területi listán, sem az országos listán nem szerezhetnek mandátumot.
Ezután a területi választási bizottság kiosztja a megyében megszerezhető mandátumokat a “küszöböt” átlépő pártok között az úgynevezett Hagenbach-Bischoff formula szerint. Előbb összesítik a megyében leadott összes érvényes szavazatot, amit elosztanak a megyében szerezhető mandátumok eggyel növelt számával, s ez lesz az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.
Ezután minden egyes lista megyében leadott szavazatát el kell osztani ezzel az osztással kapott számmal. Ahányszor megvan ez a lista szavazatainak számában, a párt annyi mandátumot kap. Ha így nem sikerül kiosztani a megyében az összes mandátumot, megállapítják az osztó kétharmadát is. Ha ezt elérte valamelyik lista, az megkapja az első körben ki nem osztott mandátumot.
Ha a párt így, a szükséges szavazatok kétharmadával jutott mandátumhoz a területi listán, a hiányzó egyharmadnyi szavazatot (a különbséget) vissza kell pótolnia az országos lista szavazataiból, így ezeket abból levonják. Ha a területi választókerületben még ezek után is maradt betöltetlen mandátum, az majd az országos listán, a töredékszavazatok alapján osztják ki.
Ha valamelyik megyében 50 százaléknál kisebb a részvétel az első fordulóban, ott a listás választáson is lesz második forduló; ezen minden lista indulhat, amely indult az első fordulóban. A második fordulóban már csak 25 százalékos részvétel az érvényesség feltétele, és csak akkor lehet megállapítani a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt – és így a többi megyében is a mandátumokat -, ha minden megyében érvényes a szavazás.
A pártok nemcsak önállóan állíthatnak listát az országgyűlési választáson: lehetőségük van közös lista állítására, illetve a listák kapcsolására is. Közös lista állítása esetén a választópolgárok a közös jelölőszervezetre adhatják le voksukat, és így nem derül ki, hogy a választó a közös lista mely pártjára voksolt. A listakapcsoláskor azonban a szavazólapon a kapcsolásban részt vevő valamennyi párt szerepel, és jelzik a listakapcsolás tényét, valamint azt, hogy a pártok milyen sorrendben kapnak mandátumot.
Nem kaphat mandátumot az a közös lista, illetve a kapcsolásban részt vevő listák, ha (két párt együttműködése esetén) nem kapták meg az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább 10 százalékát, emellett listakapcsolásnál a kapcsolásban részt vevő valamennyi pártnak el kell érnie az 5 százalékos küszöböt.
A parlamentbe országos listáról is be lehet jutni, bár országos listára közvetlenül nem szavaznak a választópolgárok.
Az országos listáról az 5 százalékot elérő pártok töredékszavazatok alapján kaphatnak mandátumot, a töredékszavazatok pedig két helyről származhatnak: egyrészt az egyéni választókerületekben, másrészt a területi listán “nem hasznosult” szavazatokból.
Az egyéni választókerületből ide kerülnek azok a szavazatok, amelyeket a választás első érvényes fordulójában adtak le, olyan pártjelöltre, aki nem nyerte meg az egyéni mandátumot a választókerületben. Töredékszavazat az a szavazat is, amelyet a párt a területi listáján nem tudott mandátumra váltani.
Az országos listás mandátumok kiosztását az úgynevezett legnagyobb átlag elve alapján végzik. Ez az úgynevezett d’Hondt-módszer, amelyet Victor d’Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.
Első lépésként országosan összesítik a pártokra leadott töredékszavazatokat, majd az országos listán elérhető 58 mandátumhoz hozzáadják a területi listán be nem töltött mandátumok számát. Ezután egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát és így tovább.
A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.
Amennyiben a mandátum elosztásánál szavazategyenlőség alakulna ki, a szavazólap listáján előbb szereplő pártlista kapja az adott mandátumot.
