Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) két könyve léphet hatályba május elsején, mivel az Országgyűlés hétfőn változatlan formában ismét elfogadta a Ptk. hatálybalépéséről szóló jogszabályt.
Az Országgyűlés 180 igen, 161 nem szavazattal és három tartózkodás mellett fogadta el a Sólyom László köztársasági elnök által, az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényt (Ptké.).
A jogszabályra igennel szavazott az MSZP-frakció, két KDNP-s és öt SZDSZ-es képviselő, nemmel szavazott a Fidesz-frakció, a KDNP-frakcióból 18-an, illetve hat SZDSZ-es és kilenc független képviselő. Tartózkodott egy SZDSZ-es és két független képviselő, köztük Dávid Ibolya.
Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a záróvitában elmondta: a köztársasági elnök a visszaküldött törvényekkel kapcsolatos kifogásaival nem értenek egyet, ezért változatlan formában javasolják elfogadni.
Közölte: álláspontjuk szerint a Ptk. átfogó áttekintése a törvényjavaslat benyújtása és elfogadása közötti másfél évben megtörtént, és újból sor került rá akkor, amikor az államfő nem hirdette ki a törvényt, hanem megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek.
Hozzátette: az 1200 paragrafusból mintegy 100 lép hatályba május 1-jén. Hangsúlyozta: bár a felkészülési idő számításakor a törvény kihirdetésének időpontját kell figyelembe venni, de nem tekinthetnek el attól, hogy az új, vagy megváltozott intézkedések a bíróságok, az ügyészségek, közjegyzők előtt jó részt ismertek, ezért nem szükséges hosszú felkészülési idő.
A fideszes Répássy Róbert jelezte, az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy a testület vizsgálja meg: elegendő-e a május 1-jéig tartó felkészülési idő.
A KDNP-s Salamon Lászlóval egyetértve azt mondta: a kormánypárt nem a Fidesszel vitatkozik, hanem az egész jogásztársadalommal. Répássy Róbert utalt arra, hogy Sólyom László is azt kérte, hajtsák végre a Ptk. átfogó felülvizsgálatát és legkorábban jövő év elején léptessék hatályba az új polgári jogi szabályokat.
A polgári törvénykönyvnek 2010. május elsején lép életbe az első könyve, az alapelvek, valamint a második könyve, a személyekre, a gondnokságra, a cselekvőképességre, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok. A kódex többi része 2011. január 1-jétől lesz hatályos, de van olyan rendelkezés is, amely 2015-től.
A hétfőn elfogadott életbeléptetésről és végrehajtásról szóló törvény több tucatnyi más jogszabályt módosít, a fokozatosan életbe lépő polgári törvénykönyvhöz igazít.
Így például számos ponton változnak a polgári perrendtartás szabályai, de változik a büntető törvénykönyv és a büntető eljárás is.
Módosulnak a köztisztviselőkről, közjegyzőkről, magzati életről, ügyvédekről szóló törvények, változnak egyes bírósági hatáskörök, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a természet védelméről szóló törvények, csakúgy, mint a szerzői joggal, iparjogvédelemmel, örökbefogadással, szülői felügyelettel, kárfelelősséggel vagy örökléssel kapcsolatos szabályok.
A parlament hétfőn újból szavazott a Ptk.-val összefüggő, szintén megfontolásra visszaküldött négy további jogszabályról is. Ezek egyikében, az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló jogszabályban történt változás. A zárószavazás előtt a képviselők szocialista módosító indítványokat fogadtak el, ezek elhalasztják az elektronikus közbeszerzés bevezetését – az erről szóló rendelkezést hatályon kívül helyezték -, illetve a közbeszerzési eljárásokban lehetőség lesz átláthatósági megállapodást kötni, létrejön az átláthatósági biztosi poszt.
Az Országgyűlés változatlan formában hagyta jóvá a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló; a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló; az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényt.
Sólyom László köztársasági elnök december 22-én nem írta alá a Ptké.-t, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő további négy, a Ptk.-val összefüggő jogszabályt sem írt alá.
Az államfő egyrészt általában nem értett egyet azzal, hogy a törvényhozó hatályba léptessen egy olyan Ptk.-t, amely átgondolatlansága és ellentmondásai miatt nem alkalmas a mindennapi életben való alkalmazásra. Másrészt aggályosnak tartotta a lépcsőzetes hatályba léptetést is, mert így a jogalkalmazóknak néhány hónapon belül kétszer is igen terjedelmes jogszabályváltozásra kellene felkészülnie.
Az új polgári törvénykönyvet november 9-én fogadta el másodszor – változtatásokkal – a parlament, miután Sólyom László azt is visszaküldte megfontolásra.
Az öt visszaküldött, hétfőn az Országgyűlésben újból elfogadott törvényt az államfőnek a jogszabályok értelmében alá kell írnia.
