Az Európai Parlament kedden nagy többséggel megszavazta az új Európai Bizottságot. A második Barroso-bizottságot hivatalosan az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel.
Az Európai Parlament képviselői kedd délután 488-137-72 arányban megszavazták az új Európai Bizottságot, amely mostantól 2014. október 31-ig látja el feladatát.
A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Bizottságba minden tagállam egy-egy tagot delegál. Az új Bizottság tehát 27 tagból, egy elnökből és 26, egy bizonyos területtel megbízott biztosból áll. A Bizottság magyar tagja Andor László közgazdász, aki a foglalkoztatási és szociális portfólióért felel majd az új testületben.v
A voksolás előtt a frakciók vezetői rövid nyilatkozatot tettek. A három legnépesebb pártcsoport, a néppárt, a szocialisták és a liberálisok igennel szavaztak a Bizottságra, az európai zöldek és az Egységes Európai Baloldal (kommunisták) elutasították, míg a brit torykat is soraik között tudó európai konzervatívok és reformerek tartózkodtak a szavazáson.
A magyar képviselők közül a parlament adatai szerint a három jobbikos nemmel voksolt, a konzervatívokhoz tartozó Bokros Lajos tartózkodott, Hankiss Ágnes és Schmitt Pál nem szavazott, a többiek egytől-egyig jóváhagyták a Bizottságot.
Joseph Daul, a néppártiak frakcióelnöke már a plenáris szavazás előtt világossá tette, hogy a második Barroso-bizottság számíthat a képviselőcsoport támogatására. Daul szerint az EPP egyebek között azt várja el az új testülettől, hogy erősítse meg a belső piacot, védje az európai érdekeket, várjon el viszonosságot a partnerektől, a kezében lévő eszközökkel pedig ne éljen vissza.
A szocialisták nevében Martin Schulz emlékeztetett arra, hogy Európa maga az állandósult kompromisszum. Döntésük meghozatala előtt a szocialisták több szempontot mérlegeltek, így fontos volt számukra az is, hogy kulcsszerepet kapjanak a Bizottságban (Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyében ez megtörtént), illetve, hogy kellően reprezentálva legyenek (a hét alelnökből három szocialista). Schulz aláhúzta a szociális Európa fontosságát, majd a Bizottsághoz is intézve szavait leszögezte, hogy Európának immáron konkrét eredményekre van szüksége.
A liberálisok vezérszónokaként Guy Verhofstadt az elszámoltatható Bizottság szükségességéről beszélt, és szintén feltételekhez kötötte frakciója támogatását. Így a liberálisok fontosnak nevezték, hogy az új Bizottság valódi motorja legyen az EU-nak, gazdasági és szociális szempontból pedig biztosabb alapokon álljon. „Azt várjuk el a Bizottságtól, hogy álljon elő világos, ambiciózus célokkal, és a kezdeményezés jogát teljes potenciállal használja ki” – hangoztatta.
A Zöldek részéről Daniel Cohn-Bendit leszögezte, hogy nemmel fognak szavazni, igaz, egyúttal világossá tette azt is: ez nem jelenti azt, hogy Európa ellen szavaznának. A zöldpárti politikus felajánlotta együttműködését, és azt mondta, ha a Bizottság például az éghajlatváltozás elleni harcban szeretne eredményeket elérni, ha az uniós szerződések őreként akar fellépni, ha tenni kíván a tagállamok gazdasági szuverenitása ellen, ha megoldásra törekszik a ciprusi kérdésben vagy véget vetne annak a kártékony gyakorlatnak, hogy a nehéz gazdasági helyzetbe került Görögország a GDP-je 4,3 százalékát költse védelemre, akkor számíthat a Zöldek támogatására. „Most nemmel szavazunk, de lehet, hogy tévedünk”– szögezte le Cohn-Bendit.
Timothy Kirkhope, az európai konzervatívok részéről közölte, hogy konstruktív együttműködésre készülnek, és felvetette annak lehetőségét, hogy az EP a jövőben évente értékelje a Bizottság munkáját. „Teljes nyugalommal azonban nem tudjuk támogatni a Bizottságot (Kirkhope korábban „közepesen teljesítő biztosjelöltekről beszélt), ezért tartózkodni fogunk” – hangoztatta.
A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoporttól Nigel Farage felszólalásában a Lisszaboni Szerződést ostorozta, amely szerinte lehetővé teszi a „legbürokratikusabb államcsínyt”, és korlátlan államhatalommal ruházza fel az EU végrehajtó testületét. A képviselő a mostani Bizottság felállítását lényegében Európa kommunista múltjával hozta összefüggésbe, amit José Manuel Barroso, a testület régi-új elnöke utóbb keményen visszautasított. „Akik a mostani Európát összehasonlítják a kommunizmussal, azok nem tudják, hogyan működött a diktatúra” – szögezte le.
Bajnai Gordon telefonon gratulált Andor Lászlónak
Bajnai Gordon miniszterelnök telefonon gratulált Andor Lászlónak, miután az Európai Parlament tegnap jóváhagyta az új Európai Bizottság összeállítását. Mától Andor László foglalkoztatási, szociális ügyi és esélyegyenlőségi biztosként a gazdasági válság leküzdése szempontjából meghatározó jelentőségű tárcát vezet. A Bizottság munkájának most kezdődő 5 éves ciklusában kiemelt cél a munkanélküliség és a szociális gondok kezelése, amely meghatározó szerephez jut majd a Lisszaboni Stratégiát felváltó EU 2020 stratégiában is.
Andor László tehát kiemelten fontos szerepet kapott José Manuel Barrosotól, a Bizottság elnökétől. Bajnai Gordon hangsúlyozta: a magyar biztos történelmi feladat előtt áll, amire a felkészültségét európai parlamenti meghallgatásán is bizonyította. „Andor úr igazolta integritását és függetlenségét, valamint demonstrálta, hogy elegendő szaktudással rendelkezik a területen, szakmailag alkalmas” a biztosi hivatal betöltésére – olvasható a múlt héten közzétett levélben, amelyet még a január 13-i meghallgatás után fogalmaztak meg a parlamenti szakbizottság koordinátorai a magyar jelöltről.
A kormányfő azt kérte Andor Lászlótól, hogy munkájával járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkahelyek száma minél hamarabb gyarapodjon az Európai Unióban. Arra is megkérte, hogy szenteljen kiemelt figyelmet a szociális biztonság és az esélyegyenlőség megerősítésére, mert erre a válság negatív hatásai miatt most különösen nagy szükség van.
