Továbbra is bizonytalan a távhőtermelő erőművek jövő évi ártámogatása – Növekedhet jövőre a távfűtés díja a Magyar Energia Hivatal döntése nyomán azokon a településeken, ahol a KÁT rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt – állapították meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság és a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértői.
A Magyar Energia Hivatal első körös határozatai nyomán a kötelező átvételi rendszerben jövőre is részt venni jogosult erőművek száma jelentősen szűkült. Kérdés, hogy mit hoz számukra a villamosenergia-törvény decemberi módosítása, melynek értelmében kaptak egy újabb esélyt: a Hivatalnak ismét döntenie kell a támogatotti körről.
2011. január 1-től nem részesülne a kötelező átvételi (KÁT) rendszer nyújtotta támogatásban a távhővel együtt villamos energiát is termelő fűtőművek jelentős része a villamos energiáról szóló törvény tavaly nyári módosítása nyomán. A Magyar Energia Hivatalnak azonban ismét vizsgálnia kell a távhőtermelők támogatási jogosultságát az Országgyűlés december közepén elfogadott döntése alapján, így a kérelmezők abban bíznak, hogy az új eljárásban igazolni tudják majd támogatási igényük megalapozottságát. A döntés értelmében bár csökkenhetnek a villamosenergia-fogyasztók terhei, azokon a településeken, ahol a KÁT rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt, a kieső támogatás mértékével növekedhet jövőre a távfűtés díja – hívta fel a figyelmet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke és Dr. Kenyeres László, energiajogi szakértő a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda háttérbeszélgetésén.
A kogenerációs vagy más szóval kapcsolt energiatermelést végző erőművek legtöbbje ezidáig a KÁT rendszer keretein belül értékesítette az általa termelt villamos energiát. A rendszer lényege, hogy egyes támogatott technológiát alkalmazó erőművektől a rendszerirányító MAVIR Zrt. a piacinál magasabb, támogatott áron vásárolja meg a termelt villamos energiát, majd azt továbbértékesíti oly módon, hogy az végül a villamosenergia-fogyasztók számláiban jelenik meg – magyarázza Bercsi Gábor. A villamosenergia-fogyasztók tehermentesítése érdekében egy tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítás szűkíti a KÁT rendszerben résztvevő erőművek körét: a módosítás szerint ugyanis 2011 elejétől csak azok a kogenerációs erőművek lesznek jogosultak a KÁT rendszerben értékesíteni, amelyeknek ezirányú jogosultságát a Magyar Energia Hivatal meghosszabbította. Ezen a rostán az erőművek jelentős része fennakadt, ugyanakkor a villamosenergia-törvény újabb, tavaly decemberi módosítása alapján most az erőművek ismételten kérelmezhetik a KÁT rendszerben való értékesítési jogosultságuk meghosszabbítását.
A korábbi engedélyezési folyamatban a KÁT rendszer hosszabbítását azok a kogenerációs erőművek kérelmezhették, akiknek már a régi (2001-es) villamosenergia-törvény alapján is fennállt a kötelező átvételi rendszerben való értékesítési jogosultságuk, a termelt hőt több mint 70%-ban lakossági távfűtés céljára hasznosították, a KÁT rendszerben való részvételből származó előnyöket pedig átengedték a távhőfogyasztóknak, és vállalták, hogy az erőművi berendezéseket meghatározott időn belül alkalmassá teszik a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre. Ezen túlmenően a törvény rendelkezései szerint a Magyar Energia Hivatal köteles volt figyelembe venni a beruházások átlagos megtérülési idejét és a távhőfogyasztók érdekeit is – teszi hozzá dr. Kenyeres László.
A Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett adatok szerint a Hivatal csupán az erőművek mintegy harmadának hosszabbította meg a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságát, mely alapján úgy tűnik, számos kogenerációs erőmű nem felelt meg a törvény szabta feltételeknek. Azok az erőművek, amelyeknek a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságát nem hosszabbították meg, jelentős mértékű bevételtől esnek el – a KÁT rendszerben ugyanis eddig a piacinál jóval kedvezőbb áron értékesíthették a hővel kapcsoltan termelt villamos energiát. A KÁT-bevételtől eleső erőművek más forrásból lesznek kénytelenek fedezetet keresni működésük költségeire, mivel ellenkező esetben veszteségük a fizetésképtelenség határára, vagy akár azon is túl sodorná őket. A bevételnövelés kézenfekvő és legtöbbször egyetlen reális forrása az erőművek által szolgáltatott hő árának megemelése, amely a fogyasztók számára a távfűtés árának jelentős növekedésében testesül meg. Ugyanakkor a rendszerirányító KÁT rendszerrel kapcsolatos költségeinek csökkentése nyomán a villamosenergia-fogyasztók terheinek mérséklődése várható.
A villamosenergia-törvény karácsony előtt elfogadott újabb módosítása nyomán viszont 2010. január 29-től ismételten megnyílt az erőművek előtt a lehetőség, hogy a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságuk meghosszabbítását kérelmezzék, és emellett a meghosszabbítás törvényi feltételei is változtak. A részletszabályok továbbra is hiányoznak, így nem zárható ki, hogy a Magyar Energia Hivatalra esik ismét az a teher, hogy közigazgatási szervként energiapolitikai ügyekben hozzon döntést. Kérdés tehát, hogy hány erőmű esetében jut a MEH a korábbitól eltérő megállapításra: az új feltételek ugyanis alig különböznek a jogszabály alapján a Hivatal által alkalmazott eddigi kritériumoktól – hangsúlyozza a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.
A kapcsolt energiatermelés és a kötelező átvételi rendszer
A kapcsolt vagy idegen szóval kogenerációs technológia korszerű, hatékony erőművek létesítését teszi lehetővé. A technológia lényege, hogy egy adott tüzelőanyagból (hazánkban leggyakrabban földgázból) az erőmű egyszerre állít elő villamos energiát és a távfűtő rendszerben felhasználható hőenergiát, és így összességében lényegesen kevesebb földgázt használ fel, mintha ugyanezt a hőt és villamos energiát különálló erőművekben állítanák elő. A technológiának köszönhetően az elégetett földgázból nyert energia szinte teljes mennyiségét hasznosítani lehet hő vagy villamos energia előállítására. A kapcsolt energiatermelési technológia így energiatakarékos, és a kevesebb felhasznált földgáz miatt az erőművek működésével járó üvegházgáz-kibocsátás is alacsonyabb. Ez a kogenerációs erőműveket kifejezetten környezetbarátabbá teszi a hagyományos, nem kapcsoltan termelő szén- és gáztüzelésű erőműveknél.
A technológia hátránya, hogy a termelt hővel kapcsoltan előállított villamos energia mennyisége ingadozó, mert ahhoz igazodik, hogy éppen mennyi hőre van szükség az adott erőműből. Az értékesítési nehézségek feloldására és a tőkemegtérülés biztosítására szolgál a kötelező átvételi rendszer. A villamosenergia-piacon jelenlévő szereplők számára azonban elemi érdek, hogy az általuk vásárolt villamos energia mennyisége előre tervezhető, rögzített és általuk szabályozható legyen (és ezeket a feltételeket a villamos energia vásárlási szerződésekben igen szigorú szankciókkal kötik ki). Ez viszont azt is jelenti, hogy a kapcsoltan termelt villamos energia piaci értékesítése nehézkes, ingadozó jellege miatt szinte csupán kevés piaci szereplő hajlandó azt felvásárolni.
Nyilvánvaló, hogy például fűtési idényen kívül a megtermelhető villamos energia mennyisége is jelentősen lecsökken. Ezt felismerve mind Európai Uniós, mind hazai szinten kialakításra került a megfelelő jogi környezet a kapcsolt energiatermelés támogatására. Hazánkban a kogeneráció támogatását a kötelező átvételi rendszer keretében valósították meg, amely biztosítja, hogy az ilyen erőművek kedvező áron értékesíthessék az energiahatékonyan és környezetbarátan termelt, de kevéssé piacképes villamos energiájukat. A kötelező átvételi rendszerben ugyanis a rendszerirányító MAVIR Zrt. jogszabály alapján meghatározott, a piacinál jóval kedvezőbb áron köteles megvásárolni a kötelező átvételi rendszerben részt vevő termelők által kapcsoltan termelt villamos energiát.
