A tagállamok körülbelül fele készült fel maradéktalanul az előírt határidőre a szolgáltatási irányelv alkalmazására, miközben négy ország még az első fázissal, jogrendszerének átvilágításával sem végzett – derül ki a kereskedelmi kamarák európai ernyőszervezetének kedden bemutatott jelentéséből. Magyarország a legjobbak közé tartozik.
Az EU-tagállamok közel harmada sem jogi, sem pedig operatív szempontból nem készült el az előírt 2009. december 28-i határidőre a szolgáltatások szabad nyújtásáról szóló irányelv alkalmazására – derül ki egy kedden Brüsszelben közzétett jelentésből, ami az utóbbi tíz év legnagyobb jelentőségű belső piaci jogszabályának tagországi végrehajtását vette górcső alá. A kereskedelmi kamarák és vállalkozások európai ernyőszervezete, az Eurochambres által végzett felmérés szerint a tagállamoknak körülbelül fele készült fel csupán maradéktalanul az irányelv végrehajtására. A legjobban teljesítők között van Csehország, Észtország, Dánia, Finnország, Németország, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia társaságában Magyarország is.
Az Eurochambres ugyanakkor négy olyan tagállamot talált, amelyek nemhogy nem képesek alkalmazni a jogszabályt, de még a munka első fázisával, saját jogrendszerük átvilágításával sem végeztek. Ezek: Görögország, Írország, Szlovénia és Olaszország. Arnaldo Abruzzini, a szervezet főtitkára felszólította a Bizottságot és a többi tagállamot, hogy tartsák erős nyomás alatt a leszakadókat. Az Európai Bizottság képviselője a jelentés bemutatása alkalmával tartott sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy a határidőből kicsúszó kormányok többsége a nyárig képes lesz pótolni a lemaradást. Azt is egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a Bizottság további késés esetén kötelezettségszegési eljárásokat indít majd a mulasztókkal szemben. Az Eurochambres felmérése szerint az említett négy államon kívül Bulgária, Lettország, Lengyelország és Szlovákia nem tett eleget uniós jog által előírt kötelezettségeinek. Malcolm Harbour, az Európai Parlament belső piaci szakbizottságának elnöke csalódottságának adott hangot amiatt, hogy számos tagállam a viszonylag hosszú, három éves határidő ellenére sem teremtette meg a jogszabály alkalmazásának összes feltételét. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a tagországoknak még egy évet kellene kapniuk ahhoz, hogy befejezzék a folyamatot.
Harbour részben arra célzott, hogy 2010-ben, tehát az irányelv alkalmazásának első esztendejében kezdődik az a folyamat, amelynek során a tagállamok kölcsönösen értékelik egymás felkészülését. A Bizottság a könnyebbség kedvéért ötös csoportokra osztotta az unió tagjait, amelyek első körben egymást ellenőrzik. A tagállami értékelések alapján aztán az Európai Bizottság év végéig összefoglaló jelentést készít a szolgáltatási irányelv első évéről.
„Először fordul elő, hogy a tagállamok információkat adnak a vállalkozásoknak arról, hogyan férhetnek hozzá nemzeti piacukhoz. Ez egy figyelemreméltó politikai folyamat” – méltatta a szolgáltatási irányelvet Malcolm Harbour, aki annak idején, 2006-ban a néppárti frakció árnyék-jelentéstevőjeként kulcsszerepet játszott az ellentmondásos jogszabály tető alá hozásában. Az irányelv értelmében a tagállamoknak a határokon átnyúló szolgáltatások útjában álló akadályok zömét fel kell számolniuk, megnyitva piacaikat más országok cégei és vállalkozásai előtt. Az egyszerűbb piacra jutás céljából a kormányoknak úgynevezett kontakt pontokat kell létesíteniük, amelyek felvilágosítást adnak a vállalkozásoknak a más országokban lévő lehetőségekről és alapvetően elektronikus úton el is intézik a tevékenység megkezdéséhez szükséges formaságokat. Arnaldo Abruzzini főtitkár és Malcolm Harbour szerint az adminisztratív környezet egyszerűsítéséből a csak belföldön tevékenykedő cégek is profitálnak, a jogszabály tehát nem csupán a külföldi lehetőségeket kereső cégeknek kínál hasznot.
Szakértők szerint a szolgáltatási irányelv egyik legnagyobb hiányossága, hogy a szolgáltatások körülbelül egyharmadát fedi csak le. Az Eurochambres főtitkára újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyelőre elsőbbséget élvez a jelenlegi jogszabály maradéktalan végrehajtása, hosszabb távon azonban mindenképpen támogatják a szolgáltatások körének kiszélesítését. Malcolm Harbour ugyanerre a kérdésre rámutatott, hogy egyes szektorokat – például az egészségügyi szolgáltatásokat – kivették az irányelv alól és külön keretben szabályozták. Úgy vélte, hogy bár a jogszabály jelenlegi formájában valóban nem terjed ki például a szerencsejátékokra vagy a biztonsági szolgáltatásokra, mégis magába foglalja a cégek által egymásnak nyújtott szolgáltatások zömét.
