Mások és máshogy próbálnak Győr-Moson-Sopron megyében átszökni a zöldhatáron, mint korábban; Koszovó helyett most már Afganisztánból érkezik a legtöbb illegális migráns – mondta Borsa Csaba, a megyei rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és határrendészeti osztályának vezetője.
Az ukrán és a moldovai illegális munkavállalók olaszországi vagy spanyolországi, esetleg portugáliai mezőgazdasági idénymunkára induló hada már nem erre, hanem Szlovénia felé indul – közölte a őrnagy.
A szakember hozzátette, hogy a néhány balkáni országra vonatkozóan december közepén életbe léptetett vízummentesség nem hagyott eddig nyomot statisztikáikon: egyetlen érintett állam polgárával szemben sem kellett eljárást indítaniuk az elmúlt egy hónapban. Közlése szerint napjainkban az jellemző, hogy a szerb – vagy ritkábban a román – határ átlépése után felfogadott embercsempészek viszik Bécsig az öt-hatfős csoportokat.
Borsa Csaba elmondta: az afgánoknak van egy külön útvonaluk, mégpedig Görögországon keresztül, ahol egyes rendőri becslések szerint mintegy 200 ezer honfitársuk várja, hogy illegálisan folytathassa útját nyugatra. Az afgánok, akik 10-12 ezer dollárt fizetnek az útért, rendszerint társ nélkül indulnak el Nyugat-Európába. Ők középosztálybeli családok gyermekei vagy olyan falusiak, akiknek a közösség adja össze a pénzt abban a reményben, hogy európai keresményéből visszakapják azt. Ezzel szemben a koszovóiaknak rendszerint a már nyugaton élő rokonok küldik az embercsempészek által fejenként kért 4-5 ezer eurót, s ők általában családostul jönnek, nemegyszer hat-nyolc gyerekkel. Esetükben néha felmerül a kérdés, hogy minden kicsi az övék-e – jelezte Borsa Csaba, aki új jelenségnek nevezte, hogy – főleg Koszovóból – felnőtt kísérő nélkül indulnak neki 10-12 éves fiatalok szerencsét próbálni.
“Ők a legkiszolgáltatottabbak, hiszen esetükben a legnagyobb az esélye annak, hogy a prostitúcióban, a kényszermunkában vagy éppen a szervkereskedelemben érdekelt bandák valamelyikének áldozatává válnak” – mondta az őrnagy.
Kitért arra, hogy továbbra is Hegyeshalom a Magyarországról illegálisan kilépők körében a legnépszerűbb átkelő, a “második helyezés” Soproné. Míg korábban a legtöbben közúton próbálkoztak, például kamionba bújva vagy épp taxit fogadva, manapság egyre több migráns száll vonatra.
Sokuknak semmiféle irata nincs, de akadnak olyanok is, akik fényképcserés vagy hamisított dokumentumokkal a zsebükben vágnak neki az útnak. A rendőrség okmányszakértője látott hamis belga és olasz munkavállalási engedélyt, de volt olyan afgán is, aki egy rá abszolút nem hasonlító dán férfi személyi igazolványával próbálkozott.
Az osztályvezető kiemelte, hogy a magyarországi ellenőrzéseken fennakadókkal eddig minden esetben szót tudtak érteni a győri rendőrök, akiknek – ha a két helyi albán tolmács nem ér rá – egy pesti szakember is segít, míg egy Afganisztánból elszármazott, az egyik közeli faluban élő háziorvos pastu nyelvtudását kamatoztatja tolmácsként.
Hozzátette, hogy 52 állam polgáraival szemben intézkedtek tavaly, s a ritka nyelvek ismerői alaposan megkérik a tolmácsolás árát, órabérük akár a 12-15 ezer forintot is elérheti, ami – ha a rendőrök több tucat illegális migránsból álló csoportot fognak el – igen komoly summát jelenthet.
A közelmúltban számolt be arról a megyei napilap, hogy kétszer annyi illegális migránst fogtak el tavaly Győr-Moson-Sopron megyében a rendőrök, mint egy évvel korábban, és triplázódott az embercsempészés miatt indított eljárások száma is; utóbbiak száma 17-ről 52-re, előbbieké 257-ről 494-re nőtt.
