Sólyom László köztársasági elnök április 11-re tűzte ki a rendszerváltozás utáni hatodik országgyűlési választás első fordulójának időpontját, a második fordulót április 25-én tartják. A bejelentéssel hivatalosan is megkezdődik a választási kampány.
A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az önkormányzati miniszter rendeletben határozza meg, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a választáshoz kapcsolódó legfontosabb határidők.
E szerint a mintegy 8 millió választójogosultnak február 8. és 12. között kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést (a kopogtatócédulát) és az ajánlószelvényt. Aki ez idő alatt nem kapja meg ezeket, a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) kell ezt jeleznie. A jegyző ekkor új szelvényt állít ki.
Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 19-ig gyűjthetik az ajánlószelvényeket, amelyeket a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.
Területi listát az a párt állíthat, amely az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított, a területi listákat március 22-éig kell bejelenteni a területi választási bizottságoknál.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát, az országos listákat pedig március 23-áig kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál.
A korábbi országgyűlési választásokon már lehetőség volt arra, hogy a külföldön tartózkodó választópolgár is leadhassa szavazatát, ez a jog egy törvénymódosítás eredményeként a 2010-es országgyűlési választáson is megilleti a választópolgárokat.
A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 19-éig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.
Az első fordulót a külképviseleteken a magyarországi szavazás előtt egy héttel kell megtartani, hogy az urnák időben hazaérkezhessenek, ez azt jelenti, hogy a külképviseleteken április 4-én, húsvét vasárnap lesz a voksolás. A külképviseleteken a második fordulót már a magyarországi szavazással egy időben tartják.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 9-éig kérhet igazolást a lakóhelye szerinti jegyzőtől.
A választás második fordulóját az első forduló után két héttel kell megtartani, azaz a második fordulóra április 25-én kerül sor. Még aznap este közzéteszik a választás előzetes tájékoztató eredményét, a jogi eredményt azonban csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítását és a szavazatok megszámlálását követően állapítják meg.
Az országgyűlési választások kiírása a rendszerváltozás után
Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke 1989. december 22-én 1990. március 25-re tűzte ki a parlamenti választásokat. A második fordulót április 8-án tartották.
1994-ben Göncz Árpád köztársasági elnök február 4-én jelentette be, hogy május 8-án lesz a parlamenti választások első fordulója. A második forduló május 29-én volt.
A rendszerváltozás utáni harmadik parlamenti választás első fordulójának időpontját Göncz Árpád államfő 1998. január 28-án május 10-re tűzte ki. A második fordulóra május 24-én kerül sor.
A 2002-es parlamenti választások időpontját Mádl Ferenc államfő 2001. december 13-án jelentette be. Az első fordulóra 2002. április 7-én , a másodikra április 21-én került sor.
Sólyom László köztársasági elnök 2006. január 19-én április 9-re tűzte ki a 2006. évi országgyűlési választások időpontját. A második fordulót április 23-án rendezték meg.
