Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerint kampányidőszakon kívül is szabad a politikai véleménynyilvánítás, ezért nem állapítható meg jogellenes kampánytevékenység a választás időpontjának bejelentése előtt.
A testület a csütörtöki ülésén utasította el azt a beadványt, amelyben azt sérelmezték, hogy az MDF, illetve a párt leendő listavezetője, Bokros Lajos, még a választás kiírása előtt, kampányolni kezdett.
Az OVB több tagja is utalt arra, hogy a választási kampány akkor kezdődik, amikor a köztársasági elnök kitűzi az országgyűlési választás időpontját.
Halmai Gábor elnökhelyettes szerint veszélyes precedens lenne, ha jogszabálysértést állapítana meg a testület, s ez egyfajta egyetemes cenzúrát is jelentene. Mások arra hivatkoztak, hogy a jogsértés megállapítása a “gondolatrendőrség” fogalmát idézné. Egyedül Vejkey Imre (KDNP) foglalt állást amellett, hogy a jogsértés tényét meg kellene állapítani. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintettek maguk is kimondták, hogy kampánytevékenységet folytatnak.
Az OVB végül arra hivatkozva utasította el a beadványt, hogy a kérdésben nincs hatásköre. Arra mutattak rá, hogy kampányidőszakon kívül kampánytevékenységet folytatni a választási törvény alapján fogalmilag kizárt, így az ez időn kívüli megnyilvánulások politikai véleménynyilvánításnak minősülnek.
A tavaszi általános országgyűlési választás kampánya hivatalosan akkor kezdődik, amikor Sólyom László köztársasági elnök kitűzi a választás időpontját. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart, akkor ugyanis – a szavazókörök bezárásáig – életbe lép a kampánycsend.
A kampány kezdetére vonatkozó szabályozást azonban az idő túlhaladta, ma már szinte permanens, választástól választásig tartó kampány folyik. A pártok a választás kitűzésétől függetlenül, azt megelőzően is bejelentik részvételüket a szavazáson, illetve ismertetik programjukat.
A jogszabály szerint kampánynak számít a választópolgárok választási akaratának bármilyen módon történő befolyásolása, különösen a választási program ismertetése, jelölt, lista vagy jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.
A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, azonban a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, ki készítette a hirdetményt.
A választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Az, hogy a választási gyűléseket nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek, nem jelenti, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetni, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.
Kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
