Csaknem féléves tárgyalássorozatot és hatnapos sztrájkot követően a BKV-nál működő 26 szakszervezet és a cég menedzsmentje aláírta a 2010-től érvényes kollektív szerződést (ksz). A szakszervezetek – bár álláspontjuk különbözött – végül sikeresnek ítélték a tárgyalásokat.
A ksz-ről 2009 nyarán kezdték el a tárgyalásokat. A BKV működését jelentős mértékben szabályozó ksz 2009. december 31-én járt le, ebben rögzítik a többi között a béren kívüli juttatásokat, munkaidő-beosztást, pihenőidőket.
Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke először november 18-án beszélt arról, hogy sztrájkolhatnak a dolgozók, ha nem sikerül a BKV-val megegyezni a szerződésről. A Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége és a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeteinek Szövetsége december 18-án közölte, hogy sztrájkbizottságot alakított, mert úgy látták: megakadtak a tárgyalások. A BKV menedzsmentje és a szakszervezeti vezetők december 22-én jelentették be, hogy nem sikerült megállapodni, ezért 2010. január elsejével a cég a munka törvénykönyve szerint fog működni. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója sajtótájékoztatón közölte: a kérdéseknek csak bizonyos részében sikerült megállapodni, a véleménykülönbségeket nem tudták feloldani. Miként akkor elmondta, többet ajánlottak, mint amit a munka törvénykönyve előír, de kevesebbet, mint amit az akkor érvényben lévő, de év végén lejáró ksz.
Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője december közepén azt mondta: komoly működési zavarokat okozhat a ksz hiánya és ezt az utasok is meg fogják érezni. Borulhat az egész menetrend már január elsején is – tette hozzá. Kitért arra: ha elfogadták volna a munkáltató ajánlatát, az mintegy 10 százalékos nettó bércsökkenéssel járt volna.
A szakszervezetek követelték, hogy az új ksz is tartalmazza a munkaadó 3-3 százalékos egészség- és magánnyugdíj-pénztári hozzájárulását, havi 8 ezer forint értékű melegétkeztetési utalványt, valamint az év végi 45 ezer forint értékű ajándékutalványt. A BKV azonban csak 1-1 százalékát ajánlott, s a 45 ezer forintos utalványt elvetette volna.
Másnap Gulyás Attila december 29-ére újabb tárgyalásokra hívta a BKV menedzsmentjét. Ezeken az egyeztetéseken a VTDSZSZ meg is állapodott a BKV-val. E szerint 2010. január elsejétől, határozatlan időre lenne érvényes az új ksz. A nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulásokról, illetve az étkezési utalványokról nem sikerült megállapodni, ezért a szerződésben a BKV ajánlatának megfelelő 1-1 százalék és 8000 forintnyi juttatás szerepel a bértárgyalásokig, vagy legkésőbb március 31-ig. A kérdésről a bértárgyalásokon egyeztetnek tovább a BKV menedzsmentjével.
Bár az új ksz-t 12 szakszervezet aláírta, az mégsem lépett hatályba, mert ehhez mind a 6 reprezentatív szervezet, vagy az érdekképviseletek 65 százalékának aláírása szükséges. Nemes Gábor ezt követően azt mondta: a VTDSZSZ a szociális juttatásokat áldozza fel az új ksz-ért, a szakszervezetek többsége nem fogadja el az ajánlatot, a tárgyalások a felek között tovább folytatódnak.
Mivel december 30-ig nem sikerült megállapodni, a sztrájkbizottság bejelentette: január 12-től határozatlan idejű sztrájkot hirdettek. A felhíváshoz 14 szakszervezet csatlakozott, amelyek taglétszáma 5.700 főre tehető.
Az azt követő héten a BKV működésében jelentős zavarok voltak, több száz buszt nem adtak forgalomba, a szakszervezetek szerint azért, mert szigorúan a munka törvénykönyve szerint dolgoztak és elfogyott a munkavállalókból a lojalitás a cég iránt. Az akciót Demszky Gábor (SZDSZ) Budapest főpolgármestere vadsztrájknak minősítette.
Január elején folyamatosan, naponta akár többször is egyeztettek a ksz-ről, mindkét félnek voltak javaslatai, de végül nem sikerült megállapodniuk, és január 12-e nulla órától a sztrájkot hirdető szakszervezetek sztrájkba léptek.
A tárgyalások a sztrájk alatt is folyamatosan zajlottak, de előrelépés nem történt. Az általában 10-15 perces egyeztetéseken – amelyeken Kocsis István nem vett részt – megmerevedtek az álláspontok. A sztrájk negyedik napján jelentette be Földényi György, a sztrájkbizottság elnöke, hogy meg akarnak állapodni, ezért folyamatos tárgyalásokat kezdeményeznek.
Ezt követően naponta többször is egyeztettek, és szombattól Kocsis István is részt vett az éjszakákba nyúló tárgyalásokon. Végül vasárnap késő este aláírták a sztrájkolókkal a megállapodást, mert sikerült megegyezni a ksz-ről. Mivel az új ajánlat különbözött attól, amit a nem sztrájkoló szakszervezetekkel aláírtak, a BKV újra ksz-tárgyalást hívott össze mind a 26 szakszervezettel.
Ezeken először nem született megállapodás, mert a nem sztrájkolók szerint rosszabb feltételeket kaptak, mint amiről ők megállapodtak, de végül kedd késő este megegyeztek az érdekképviseletek.
A megállapodás szerint a BKV garantálja a kollektív szerződésben a 3-3 százalékos egészség-és magánnyugdíj-pénztári hozzájárulást, de ennek konkrét mértékéről évente, a bértárgyalásokon egyeztetnek. A dolgozók részesülnek havi 6 ezer forint értékű étkezési utalványban, amelyet internet támogatásként is fel lehet venni, valamint megkapták a munkavállalók az év végi 45 ezer forintos ajándékutalványt is, amelyet a sajtóban többször csak “pulykapénznek” hívtak.
A sztrájkot hirdető, illetve nem sztrájkoló szakszervezetek végül sikeresnek értékelték a tárgyalásokat. A kollektív szerződés visszamenőleges hatállyal, január elsejétől érvényes, de hatályba csak január 19-ével lépett.
A BKV szerda hajnali közleménye szerint sikerült egy olyan kollektív szerződést kötni, amellyel a tulajdonos, a kormány és a dolgozók is elégedettek lehetnek, és ezzel biztosítják a társaság nagyon feszes, fegyelmezett, szigorú gazdálkodását.
A bértárgyalások a jövő héten folytatódnak.
