Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a megváltozott munkaképességű személyek szociális foglalkoztatásával kapcsolatos változások jelentősen nehezítik az érintettek helyzetét, megélhetését. Szabó Máté észrevételeiről tájékoztatta a köztársasági elnököt, megoldásért a miniszterelnökhöz és az illetékes szakminiszterhez fordult.
Az elmúlt évben jutott az ombudsman tudomására, hogy egy kormányrendelet szerint a megváltozott munkaképességű személyek szociális foglalkoztatásának egyik formájára, az úgynevezett fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra ezentúl munkaszerződés csak akkor köthető, ha az ellátott az 55. életévét még nem töltötte be. A szociális foglalkoztatás másik formájára, a munka-rehabilitációra pedig a rendelet csak akkor ad lehetőséget, ha az ellátott még nincs 62 éves. Ezek a rendelkezések jelentősen nehezítik, ellehetetlenítik a megváltozott munkaképességű személyek egy korosztályának helyzetét. Az érintett korcsoport munkaerő-piaci pozíciója amúgyis rendkívül gyenge, ez a fajta munkalehetőség jelentette és jelenti a rehabilitációja egyik módját, egyben a megélhetése fontos részét.
További nehézség, hogy a szociális foglalkoztatás normatív finanszírozása helyébe pályázati rendszer lépett, aminek következtében az eddig foglalkoztatottak nagy része munka és rehabilitációs lehetőség nélkül maradhat.
Szabó Máté a változások nyomán kialakult helyzetről tájékoztatta Dr. Sólyom László köztársasági elnököt,az új jogszabály bevezetésével keletkező problémák miatt, azok orvoslása érdekében pedig Bajnai Gordon miniszterelnökhöz, valamint dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszterhez fordult. Megkeresésében az állampolgári jogok biztosa emlékeztetett a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben vállalt kötelezettség betartására és a demokratikus jogállam alkotmányos értékrendjének vívmányaira.
Szabó Máté ombudsman 2009-ben a “Méltóképpen, másképp” elnevezésű projekt keretében kiemelt figyelmet fordított a fogyatékossággal élő emberek nehéz, sokszor kiszolgáltatott helyzetének enyhítésére, alapvető jogaik, elsősorban az emberi méltósághoz való joguk érvényesülésének vizsgálatára, valamint a jogtudatosítás és a jogismeret szélesítésére mind a fogyatékossággal élők, mint a társadalom ép tagjai körében.
