Az idei évtől 4,1 százalékkal nőnek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjba vonulás idejétől függően korrekciós emelés is történt; fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár, azonban az 1952. január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév.
A 4,1 százalékos emelés mintegy 2 millió 657 ezer embert érint, az emelés átlagos mértéke 3.452 forint. Azok részesülnek emelésben, akik bányásznyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, egyes művészeti tevékenység után járó öregségi nyugdíjat, szolgálati nyugdíjat, polgármesteri öregségi nyugdíjat és közszolgálati járadékot kapnak, illetve rehabilitációs járadékot, rokkantsági, baleseti, özvegyi, szülői nyugdíjat kapnak, árvaellátásra, baleseti hozzátartozói nyugdíjra jogosultak.
Szintén 4,1 százalékkal emelkedik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi nyugdíj, a munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint baleseti járadék összege is.
A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások évenkénti emelésére nincs törvényi kötelezettség, ezek összege januártól nem emelkedik.
A 4,1 százalékos emelésen túl korrekciós nyugdíjemelésben részesülnek azok, akik 1988 és 1990 között mentek nyugdíjba, ők – 267 ezren – 2 százalékos emelést kapnak, átlagosan 1.600 forintot. Négy százalékot kapnak korrekciós emelés címén az 1992 és 1995, valamint az 1997 és 1998 között nyugdíjazottak. Előbbi csoportba tartozók átlagosan 3.000, míg az utóbbiak átlagosan 3.123 forint többlethez jutnak.
Nem emelkedik januártól az idei évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege. Így ez év januártól az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint, az árvaellátás minimuma 24.250 forint.
Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár, azonban az 1952. január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév.
Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt beöltötte és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
A módosított jogszabály szerint a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött 1950-ben született férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll meghatározott biztosítási jogviszonyban.
Régi-új az a rendelkezés, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az a 1958. december 31-ét követően született nő, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett és azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást megállapítják nem áll biztosítással járó jogviszonyban.
Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg 2010. januárjától, ha a kérelmező 2010. december 31-ig betöltötte 57. életévét és legalább 37 év szolgálati idővel rendelkezik. A korengedményes nyugdíjazásról szóló, a munkavállaló és munkáltatója között kötött megállapodás megkötésének szándékát be kell jelenteni a regionális munkaügyi központnak, továbbá ezt a dokumentumot 2010. december 31-ig meg kell küldeni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.
A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettségvállalásról a munkáltatónak legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2010. december 31-ig köteles értesíteni az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási szervet.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény január 1-jei változása értelmében nem kell szüneteltetni a keresőtevékenységet azok esetében, akik 2008. január 1-je előtt lettek jogosultak a korhatár alatti öregségi nyugdíjra.
Mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget – ami a minimálbér (73.500 forint) tizennyolcszorosa -, a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
