Idén április 1-jéig lehet időközi önkormányzati választást tartani; a helyi választási bizottságoknak pedig még tíz napjuk van arra, hogy szavazást írjanak ki. A jelenlegi adatok szerint ebben az önkormányzati ciklusban még nyolc településen tartanak majd képviselő- vagy polgármester-választást.
Az önkormányzati képviselők és a polgármesterek (valamint Budapesten a főpolgármester) választását az alkotmány szerint az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani.
Ha azonban egy egyéni választókerületi képviselő vagy polgármester helye “megüresedik”, időközi választást kell tartani, ezt az ok felmerülésétől számított 30 napon belül tűzi ki az illetékes választási bizottság, a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választás évében április 1-je és a választás napja között.
Ez azt jelenti, hogy – ha hagyományosan vasárnap tartják a szavazást – a választási bizottságoknak január 15-én van utoljára lehetőségük választást kiírni, mégpedig az április 1-je előtti legutolsó időpontra, március 28-ára.
(Amennyiben egy listáról megválasztott képviselő “esik ki”, helyére a jelölő szervezet jelentheti be az új jelöltet a választási bizottsághoz, ezért ilyenkor nem tartanak időközi választást.)
Az Országos Választási Iroda nyilvántartása szerint időközi önkormányzati választást április 1-jéig nyolc helyen tűztek ki az országban: január 10-én a Békés megyei Csabacsűdön polgármestert, január 31-én a Pest megyei Galgagyörkön önkormányzati képviselőt választanak. Szintén polgármestert választanak február 7-én a Zala megyei Gellénházán, február 28-án a Tolna megyei Lápafőn, március 7-én a Hajdú-Bihar megyei Hortobágyon, illetve a Zala megyei Keménfán, március 21-én pedig – szintén Zalában – Lendvajakabfán. Ugyanezen a napon a Tolna megyei Dombóváron önkormányzati képviselőt választanak.
Elképzelhető, hogy időközi választást írnak ki (tíz napon belül) a főváros VII. kerületében is. Erzsébetvárosban azért kerülhet sor időközi választásra, mert az egyik képviselő több mint egy éve előzetes letartóztatásban van, és így nem tudja ellátni megbízatását. A testület azonban eddig nem döntött a mandátum megszüntetéséről, az alpolgármester ugyanakkor már jelezte, hogy rendkívüli ülést hív össze az ügyben.
Az időközi önkormányzati választásokon megválasztott képviselők, polgármesterek mandátuma csak néhány hónapig, a következő választásig, tehát 2010 őszéig szól.
2009-ben 97 időközi önkormányzati választást rendeztek, az esetek túlnyomó többségében – 61 alkalommal – polgármestert választottak. Az időközi választások lebonyolítása az Önkormányzati Minisztérium tájékoztatása szerint 61 millió forintba került.
A képviselő-testületek egészére nem az április elsejei határidő vonatkozik: a törvény a feloszlás kimondását feltételhez köti, e szerint nem dönthet a képviselő-testület saját feloszlatásáról az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napja után sem.
Ezt a korlátozást az a gyakorlati megfontolás indokolja, hogy az időközi választás kiírása, lebonyolítása, illetve az új képviselő-testület megalakulása olyan hosszú időt vesz igénybe, hogy az új képviselő-testület gyakorlatilag érdemi tevékenységet a megbízatása lejártáig már nem tud végezni.
A testületek nem tudnák feloszlatni magukat akkor sem, ha valamennyi képviselő külön-külön lemondana a mandátumáról, mert a listás képviselők helyére újak léphetnének.
