Az uniós szakminiszterek a napokban politikai megállapodásra jutottak a busszal utazók jogairól. Az intézményközi egyeztetések – második olvasatban – még csak most kezdődnek, ám azt már most tudni lehet: ha a tanácsi javaslat győz, akkor a buszok utasai késések vagy járatkimaradások esetén némileg korlátozottabb jogokkal bírnak majd, mint azok, akik vonattal vagy repülővel kelnek útra.
A Huszonhetek szakminiszterei múlt heti ülésükön politikai megállapodásra jutottak a buszon utazók jogairól: a szöveg így részletesen rendelkezik arról, mire számíthatnak az utasok baleset, késlekedés vagy a csomagok elkeveredése esetén, illetve arról is, milyen jogok illetik meg a fogyatékkal élőket. A Tanács közleménye szerint az ülésen a majdani jogszabály hatályáról folyt leginkább a diskurzus: a júniusi tanácsülésen ugyanis a tagállamok többsége úgy vélekedett, hogy a szabályozásnak csak az (országon belüli) távolsági és a nemzetközi menetrend szerinti járatokra kellene vonatkoznia. (Az eredeti bizottsági javaslat még valamennyi járatra kiterjesztette volna a jogszabály hatályát, nem csak a menetrend szerinti nemzetköziekre és a belföldiekre, hanem a regionális és a helyi járatokra is.) Az egyeztetések során azonban hamar kiderült, hogy a „távolsági járatokra” meglehetősen nehéz uniós szintű definíciót találni.
A téma újbóli áttekintését követően a miniszterek most arra jutottak, hogy a szabályozásnak általában a menetrend szerinti járatokra kell kiterjednie. A tervezet egyébként több mentességre is módot adna. Így a városi, a külvárosi és a regionális járatokra nem feltétlenül vonatkozik majd az új jogszabály – kivételt képeznek ez alól a diszkriminációmentességről, és a fogyatékkal élők jogairól szóló előírások, melyek valamennyi járat esetében érvényesek lesznek. Átmeneti mentesség adható a menetrend szerint közlekedő belföldi járatoknak, valamint néhány olyan menetrend szerinti járatnak is, amelyek EU-n kívüli országokba közlekednek. Az úgynevezett nem kereskedelmi jellegű, saját számlás szállítás, valamint a speciális járatok, melyek az utasok egy bizonyos kategóriáját szállítják csak, nem tartoznak az új jogszabály hatálya alá.
A Tanács által most nyélbe ütött politikai megállapodás kimondja: kártérítés jár baleset, haláleset vagy a poggyászok elkeveredése, megrongálódása esetén, sőt a szöveg ezen túlmenően még egy minimumszintet is megállapított. Így ha az utas maradandó fizikai sérülést szenved vagy életét veszti, akkor ő vagy a családja legalább 220 ezer euró kompenzációra tarthat igényt. A csomagok elveszítése vagy megrongálódása esetén darabonként 1200 euró fájdalomdíj jár az utasnak. Ezek azonban csak a minimumösszegek, a nemzeti jogszabályok adott esetben ennél nagyvonalúbbak is lehetnek.
A javaslat kimondja azt is: a fogyatékkal élőket nem lehet elutasítani (diszkriminációmentesség elve), kivéve, ha ezt biztonsági okok indokolják, vagy ha hiányzik a megfelelő infrastruktúra. A busztársaságok mindemellett a szállításért nem kérhetnek felárat a fogyatékkal élő utastól; egy kísérő személy pedig ingyen utazhat vele.
A Tanács szerint a járatok lemondása vagy két órát meghaladó késlekedés esetén az utasnak vissza kell kapnia a jegy árát, ugyanakkor kártérítésre nem tarthat igényt. Ezen a ponton nem kizárt, hogy vita lesz az EP-vel, amely az első olvasatban elfogadott jelentésében úgy vélekedett: ha a busztársaság nem kínál alternatív közlekedési megoldást, akkor a menetjegy teljes árának visszatérítésén felül – kompenzációként – még a jegy árának 50 százaléka is jár az utasnak. Mindenesetre ha a tanácsi javaslat győz, akkor az azt is jelenti, hogy a busszal utazók korlátozottabb jogokkal bírnak majd, mint a vonatok vagy a repülőgépek utasai, mivel ezen közlekedési eszközöknél – hasonló esetekben – a jegy árának visszafizetése mellé kártérítésre is igényt tarthatnak az utasok.
