Az elmúlt tizenkét év alatt a közlekedési rendszerek teljes akadálymentesítése annak ellenére sem történt meg, hogy már 1998-ban ismert volt a törvényben megszabott határidő, 2009 vége – írta közleményében Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki szerint ezáltal sérül a fogyatékkal élők helyváltoztatás szabadságához fűződő, illetve önrendelkezési joga.
A közlekedési tárca az autóbuszos személyszállítás esetében az időpont kitolását kezdeményezte, a vasút esetében pedig már korábban megszabták, hogy csak 2013. január 1-re kell elvégezni az akadálymentesítést – tette hozzá az ombudsman.
Szabó Máté szerint az állapotok nem biztatóak. A MÁV-Start Zrt. kerekesszék szállítására is alkalmas járműveinek aránya, valamint az épületek akadálymentesítési mutatói rendkívül alacsonyak. Nagyok a területi különbségek: a Debreceni Közlekedési Vállalat száz járműve közül 82 alacsony padlós, a jelentős fejlesztések előtt álló Pécsi Közlekedési Zrt.-nél ugyanakkor 3 százalék ez az arány.
A vizsgálat tapasztalatai alapján a biztos rámutatott, hogy az uniós társfinanszírozás és a közlekedési szolgáltatók saját forrásai önmagukban nem elegendők, a költségvetésből pedig – a társaságok szerint – csak a szükséges összeg töredékét különítették el erre a célra. Ugyanakkor a megvalósuló beruházások esetében sem minden esetben történik meg a komplex, valamennyi fogyatékos ember szükségleteit kielégítő akadálymentesítés – figyelmeztetett jelentésében az állampolgári jogok biztosa. Hozzátette: ennek egyik oka lehet, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés elve még nem épült be intézményesen a felsőfokú képzésbe.
Az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulásáig mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élők minél önállóbban, más utasokhoz hasonló feltételekkel tudják használni a közösségi közlekedési rendszereket – fogalmazott az ombudsman. Kiemelte: a teljes vonalhálózatra kiterjedő akadálymentes hozzáférés megteremtéséig áthidaló megoldásként üzemeltetett megoldások, különjáratok esetében törekedni kell arra, hogy azonos alapon határozzák meg a díjszabást, illetőleg a hozzáférési időt.
Szabó Máté elfogadhatatlannak nevezte a BKV Zrt. gyakorlatát, amely a mozgáskorlátozottaknak fenntartott midibusz szolgáltatása esetében előírja, hogy az utas két menetjegyet érvényesítsen, holott egy kormányrendelet értelmében a súlyosan fogyatékos személyek kísérőjükkel együtt a helyi közlekedést 100 százalékos, a helyközit pedig 90 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe. A midibusz szolgáltatás hozzáférési ideje is korlátozott az egyéb járatok menetrendjéhez képest – mutatott rá. A biztos felkérte a BKV Zrt.-t, hogy a midibusz-szolgáltatást azonos díjazással és hozzáférési idővel biztosítsa.
Az országgyűlési biztos összegzésképpen megállapította, hogy ma sérül a fogyatékkal élő embereknek a helyváltoztatás szabadságához való joga, valamint önrendelkezési joga is. Az akadálymentesítési határidők kitolása nem felel meg a jogbiztonság elvének. Egyes rendelkezések kifejezetten diszkriminatívak.
Szabó Máté álláspontja szerint a pályázati kiírásokban a meglévő infrastruktúra akadálymentesítésének is előtérbe kellene kerülnie. Szerinte a beruházások hatékony megvalósulását szolgálná, ha az engedélyezés során a jelenleginél jobban összpontosítanának az akadálymentesség szempontrendszerének gyakorlati megvalósulására.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mindezek alapján és a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény szellemében kezdeményezte, hogy a hozzáférési akadályok, korlátok azonosítására, felszámolására készüljön pontos terv, amely a gazdasági realitásokra épül, olyan korrekt határidőket szab, amelyeket nem lehet tovább kitolni, valamint megnevezi a végrehajtásért felelősöket is.
