Újabb pénzbüntetés kiszabása nélkül elfogadta a Microsoft felajánlásait az Európai Bizottság az internetes böngészőprogramok közti szabad választás megteremtésére és a más gyártók szoftvereivel való együttműködést lehetővé tevő információk átadására. Ezzel több mint tíz éves „háborúskodás” zárulhat le a világ egyik legnagyobb informatikai cége és Brüsszel között.
A Bizottság január 15-én küldött úgynevezett kifogási nyilatkozatot a Microsoft számára. Ez a versenyjogi vizsgálatok utolsó előtti fázisa: azt az előzetes bizottsági véleményt tartalmazta, hogy brüsszeli megítélése szerint – bár még a vizsgálat tart – a Bill Gates által alapított cég megsértette a közösségi alapszerződés 82. cikkét, amely a piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalmát mondja ki (ez a lisszaboni szerződés életbe lépése óta immár az EU működéséről szóló szerződés 102. cikkének minősül). A visszaélés úgy valósult meg, hogy a Microsoft a Windows operációs rendszer vásárlóira kéretlenül „rátukmálta” az Internet Explorer böngészőprogramot is – vagyis az Explorert a Windows-ba beépítve értékesítette, nem tette lehetővé, hogy a Windows vásárlói lemondhassanak az Explorerről és helyette más böngészőt választhassanak.
A Windows-hoz való hozzákapcsolás mesterséges értékesítési előnyt jelentett az Explorer számára, amely nem a termék nagyszerűségéből fakadt, hanem abból a puszta tényből, hogy a személyi számítógépek 90 százaléka a Windows operációs rendszer alatt működik. A Bizottság előzetes véleménye szerint ez az árukapcsolás akadályozta a piaci innovációt és mesterséges ösztönzőket teremtett a szoftverfejlesztők és a tartalomszolgáltatók számára, hogy termékeiket elsősorban exploreres környezetbeli használatra tervezzék meg.
A Microsoft komolyan vette a kifogási nyilatkozatban foglaltakat – amihez nyilván az is hozzájárult, hogy eddig már három alkalommal kapott pénzbüntetést a Bizottságtól. Ezért olyan vállalások felajánlásával állt elő, amelyek igyekeztek orvosolni a brüsszeli aggályokat. Több hónapon át tartó tárgyalássorozat eredményeként ma végül ezeket a felajánlásokat fogadta el a Bizottság, amivel egyúttal jogilag kötelező érvényűvé is avatta azokat.
Az amerikai óriáscég a megállapodás értelmében vállalta, hogy választóképernyőt épít be a Windows-ba, amely a telepítéskor mindig megjelenik és választás elé állítja a felhasználót: megkérdezi tőle, melyik böngészőprogramot akarja használni. Ezt követően a kiválasztott böngészőt telepíti a Windows alapértelmezettként. Ezáltal a Bizottság szerint a felhasználók „hatékony és torzítatlan” választási lehetőséget kapnak a böngészők között, ami lehetővé teszi, hogy az egyes programok között megfelelő, a termékek minőségén alapuló verseny alakuljon ki – nemcsak a böngészők, hanem az azokat felhasználó egyéb alkalmazások esetében is.
A megállapodás értelmében a Bizottság két éven át folyamatosan nyomon követi a Microsoft vállalásainak teljesítését. A cég rendszeresen jelenti fog ezekről Brüsszelnek, először hat hónap múlva.
A megállapodásnak az is része, hogy a Microsoft további információkat ad a Windows, az Office, az Exchange és a SharePoint programjairól a rivális szoftverfejlesztőknek. Az információk mellé garanciavállalás és szabadalmi licenszmegállapodás társul. Ezek birtokában az alternatív fejlesztők olyan eszközök birtokába kerülnek, amelyekre szükség esetén bíróság előtt is hivatkozni tudnak.
A mostani döntéssel a Bizottság anélkül zárta le az Explorer ügyében indított vizsgálatát, hogy véglegesen állást foglalt volna az erőfölénnyel való visszaélés ügyében. Brüsszel azonban egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy ha az amerikai cég megszegné most vállalt kötelezettségeit, a Bizottságnak már nem kell újra megkezdenie bizonyítani az erőfölénnyel való visszaélés tényét, anélkül is újabb pénzbüntetést róhat ki a cégre – s a bírság összege szélsőséges esetben elérheti akár a vállalat éves forgalmának 10 százalékát is (ez a Microsoft esetében a tavalyi forgalom alapján akár 5,8 milliárd dollárnak megfelelő euró is lehet).
A Microsoft brüsszeli vesszőfutásának története (Háttér)
A Microsoft és a Bizottság közötti versenyjogi viták közel egy évtizedre nyúlnak vissza, ezek során Brüsszel már összesen 1,68 milliárd eurónyi pénzbüntetést rótt ki az amerikai cégre piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt. A Bizottság először 1998. decemberében indított vizsgálatot a Microsoft üzleti praktikái ellen, egy piaci versenytárs, a Sun Microsystems panaszára. Ennek eredményeként 2004. március 24-én ítélte először nagy összegű pénzbüntetésre (497 millió euróra) a Bill Gates által alapított céget, amiért az visszaélt piaci erőfölényével.
Ekkor arra is kötelezte a redmondi székhelyű óriásvállalatot, hogy dobja piacra a Windows operációs rendszer Media Player audió- és videólejátszó nélküli változatát is. Erre az indoklás szerint azért volt szükség, mert a Media Player automatikus beépítése más gyártók hasonló fejlesztéseit szorította ki tisztességtelen eszközökkel a piacról. Egyúttal azt is előírta a cégnek, hogy biztosítson versenytársai számára olyan hozzáférést a Windows forráskódjához, ami lehetővé teszi számukra, hogy ők is olyan programokat tudjanak írni, amelyek éppen olyan jól futnak Windows-os környezetben, mint a Microsoft saját programjai.
A Microsoft a büntetést befizette, de egyúttal meg is támadta azt az Európai Elsőfokú Bíróság előtt. Mivel pedig a forráskódot továbbra is titokként kezelte, 2006. július 12-én újabb büntetést kapott, ezúttal 280,5 millió euró értékben. 2007. szeptember 17-én közzétett ítéletében az Elsőfokú Bíróság gyakorlatilag minden fontos vitás kérdésben a Bizottságnak adott igazat, amire reagálva 2007. október 22-én a cég közölte: eláll a további fellebbezés lehetőségétől. Ennek dacára 2008. február 27-én megszületett a harmadik pénzbüntetés is, ezúttal 899 millió eurós értékben, még a 2004-es határozat további be nem tartása miatt
A történet azonban itt távolról sem ért még véget. 2007. december 13-án egy norvég böngészőprogram-fejlesztő (az Opera Software ASA) panaszt emelt a Microsoft ellen a Bizottságnál, azt állítva, hogy az Internet Explorer böngészőprogram automatikus beépítése a Windows-ba a fogyasztók és az alternatív böngészőprogram-író cégek számára egyaránt káros. A Bizottság ez alapján újabb vizsgálatot kezdett és 2009. január 17-én bejelentette: a versenyügyi eljárásokban a gyanú vélhető megalapozottságát jelentő kifogási nyilatkozatot intézett az amerikai óriáscég ellen. Ebben azt az előzetes véleményét fogalmazta meg Brüsszel, hogy – bár a vizsgálat még tart – az Internet Explorer „hozzákötése” a Windows-hoz kimeríti a piaci erőfölénnyel való visszaélés jogi kategóriáját.
A Microsoft 2009. április 28-án válaszolt hivatalosan a januári kifogási nyilatkozatra, de a valódi reakciót a július 24-én bejelentett ajánlata jelentette. Ez már főbb elemeiben megfelelt a most elfogadott vállalásoknak. „Ha a Bizottság elfogadja ajánlatainkat, az teljesen megoldhatja az európai versenyjogi ügyeket” – adott hangot akkor bizakodásának Brad Smith, az amerikai cég EU-ügyekben illetékes főtanácsnoka.
A Bizottság október 7-én közzétett sajtóközleményében megállapította, hogy a Microsoft új ajánlata valóban javított ajánlatnak tekinthető – különösen, ami a tényleges felhasználói választási lehetőségek megjelenítését jelenti. Ezt követően, október 9-én közzétett konzultációs felhívásával piaci tesztnek is alávetette a cég felajánlásait.
