Radikálisan csökkenhet a magas minősítésű, szigorúan titkos iratok száma, mivel az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadta a minősített adat védelméről szóló törvényt hétfőn.
A jogszabály kétharmados részét 332 igen, 17 nem, a sima többséget igénylő részt pedig 333 igen és 17 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el a parlament.
A javaslatot a parlamenti pártok közül csak az SZDSZ nem támogatta.
A törvény célja egyebek között az, hogy ne legyen indokolatlanul sok szigorúan titkos dokumentum.
Az indokolatlan minősítések elkerülése érdekében számos garanciális elemet tartalmaz az új törvény. A legfontosabb ezek közül az adatvédelmi törvény módosítása, mely szerint ha az adatvédelmi biztos az eljárása során a nemzeti minősített adat minősítését indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. A minősítő 60 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat emiatt, de ha ezt nem teszi meg, akkor az érintett adat minősítése a 61. napon megszűnik, vagy felszólításban foglaltaknak megfelelően megváltozik.
A törvény a nemzeti minősített adatoknál is bevezeti az – eddig csak a külföldi minősített adatoknál létező – iparbiztonsági ellenőrzést, és újraszabályozza annak tartalmát. Ezután ha a minősített adatot kezelő állami szerv gazdálkodó szervezet közreműködését veszi igénybe, akkor a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan iparbiztonsági ellenőrzést kell végrehajtani, mielőtt az megkapja a minősített adatokat. Az ellenőrzés célja az, hogy kiderüljön, megteremtették-e a minősített adat kezelésének biztonsági feltételeit.
A törvény a Nemzeti Biztonsági Felügyelet hatáskörébe utalja a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmének egységes felügyeletét.
A jogszabály elfogadása miatt szükség van arra, hogy újragondolják és módosítsák az államtitoksértés, illetve a szolgálati titoksértés büntető törvényi tényállását. A törvény új elemként tartalmazza, hogy civil csak akkor lenne büntethető, ha szándékosan kezeli gondatlanul a minősített adatokat.
A törvény elfogadásával jelentősen átalakul Magyarország titokvédelmi rendszere, mivel a jogszabály összehangolja a nemzeti és a NATO, illetve az EU minősített adatvédelmi rendszerét. A nemzeti adatoknál pedig átveszi ezeknek a szervezeteknek a szabályait.
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény hatályon kívül helyezésének és egy új törvény megalkotásának igénye már az előző kormányzati ciklusokban is felmerült. A kormány 2005-ben benyújtott erről egy törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját az Országgyűlés le is folytatta, de a 2006-os országyűlési választások után a kabinet visszavonta az indítványt. 2008 szeptemberében újra benyújtotta a javaslatot. Az általános vita meg is kezdődött, de ennek lezárása – politikai viták miatt – csak most történt meg.
