Elfogadta az Országgyűlés a közlekedési tárgyú törvények módosítását, amely elindítja a közösségi közlekedés hároméves reformját.
A parlament 185 igen, 157 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el a törvényt.
179 szocialista képviselő szavazott igennel, két MSZP-s – Szép Béla és Farkas Imre – tartózkodott ahogy az SZDSZ-es Kuncze Gábor és Pető Iván is, és a független Tóth András. Igennel szavazott még öt szabad demokrata képviselő, köztük Kóka János frakcióvezető. Nemmel voksolt a Fidesz és az KDNP, valamint az SZDSZ többi tagja és több független is.
A 2010-es költségvetés már elvont a MÁV-tól 40 milliárd forintot, és december 13-tól végül 24 szakaszon szünetel a vasúti személyszállítás – a törvény ennek az átalakításnak teremti meg a jogi feltételeit.
A kormány az átalakítástól azt várja, hogy rövid távon legyen olcsóbb az adófizetőknek a közösségi vasúti és autóbusz-közlekedés fenntartása, középtávon teremtődjenek meg a költséghatékony gazdálkodás feltételei, hosszabb távon pedig létrejöhessen egy kényelmes és gyors vasúti és autóbusz-közlekedés, valamint 2010-ben a közösségi közlekedésre fordított összeg ne haladja meg a GDP 1 százalékát.
Ehhez meg kell szüntetni az indokolatlan párhuzamosságokat, meg kell teremteni közösségi közlekedési ágak együttműködését, és meg kell valósítani regionális alapon az integrált közlekedési rendszert.
Az elfogadott változások egyike lenne, hogy a kormány az uniós elvárásokhoz igazodó elképzelései szerint rendezné a költségvetés vasúti kiadásait: a módosított vasúti törvény országos, regionális és egyéb kategóriába sorolja az ország vasútvonalait; ezeket egy külön rendeletben megjelenő eljárásrend alapján határoznák meg.
Az országos kategóriába tartozó vonalakat – ahol a menetrendet a miniszter állapítja meg – csak kizárólagos állami tulajdonban lévő társaság, azaz a MÁV üzemeltethetné. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. a 66,5 százalékos állami tulajdonhányad mellett is élhetne szerzett jogaival – országos besorolású vonalai üzemeltetéséről nem kellene lemondania.
A regionális besorolású vonalakat többségi állami tulajdonú vállalkozások üzemeltethetnék; itt a menetrend kialakítása a régiók feladata lenne. Megalakulnak a Regionális Közlekedési Szakbizottságok (RKSZ), amelyek munkájában a régiók önkormányzatai, a vasúti és a közúti személyszállító közszolgáltatók, valamint a szakminisztérium közösen vennének részt. A módosítások a közép-magyarországi régiót érintő eljárásban a Budapesti Közlekedési Szövetséget is bekapcsolták.
Az azonos útvonalon a régiós Volánok nem közlekedtethetnek azonos feladatot ellátó autóbuszokat, és nem lehetnek párhuzamos járataik a vasúttal sem.
A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy az egyéb megnevezésű kategóriába sorolt vasútvonalak üzemeltetésére a közlekedési tárca egyedi szerződéseket kössön.
