A bíróságoknak a kormánytól független szervezetben kell működniük – jelentette ki Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke egy csütörtöki bírói konferencián Budapesten.
A rendszerváltás óta eltelt idő tapasztalatait figyelembe véve ma már nem lehet jogosan érvelni amellett, hogy a bírósági igazgatást az igazságügyi miniszter alá szervezzék vissza – mondta a főbíró.
Úgy fogalmazott: ha a bírói szervezetet az igazságügyi miniszter alá helyeznék a fiatal magyar demokráciában, nagy lenne a veszélye annak, hogy a politika “kinevezéssel, pénzosztással” beavatkozna a szervezet működésébe. Ennek megakadályozása fontos és garanciális jellegű – mondta.
Baka András a Magyar Bírói Egyesület országos bírói konferenciáján a bírósági szervezet aktuális kérdéseiről, feladatairól szólva arról is beszélt, hogy nem lát új igazságszolgáltatási koncepciót. A gyakori igazságügyi minisztercserék is hátráltatták a koncepció kialakítását, és különösen “nem tett jót” az igazságügy és a rendészet egy tárca alá rendelése – mondta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a politika – természetéből adódóan – igyekszik kiterjeszteni hatalmát olyan területekre is, ahol “semmi keresnivalója”, mint a családi, rokoni kapcsolatok, vagy az igazságszolgáltatás.
Baka András előadásában arról is beszélt, hogy megítélése szerint a jogalkotás válságban van, amit mutat a jogszabályok minősége is.
Az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke megemlítette, hogy a közelmúltban áttekintették a bírói önigazgatási szabályokat, és megállapították, hogy a 36 OIT-szabályzatból mindössze öt olyan van, amelyhez nem kell hozzányúlni, a többi kisebb-nagyobb mértékben elavult, vagy ellentétes központi jogszabállyal. Megítélése szerint ezek az önigazgatási szabályok nem alkalmasak arra, hogy velük széleskörű ellenőrzést-számonkérést lehessen folytatni.
Nyomatékosította, hogy a bírósági statisztikai rendszer átalakításra szorul, mivel elavult, miközben éppen a statisztika alapján osztják el a rendelkezésre álló erőforrásokat, állapítják meg a bírói álláshelyek számát és osztják el a költségvetési pénzt.
A főbíró kiemelte, hogy fontosnak tartja a bírók továbbképzését, amely egységet teremt az ország különböző részeiben dolgozó bírók munkájában. A jogegységgel kapcsolatban hangsúlyozta: a jogegység megteremtése minden bíró feladata, nem csak a Legfelsőbb Bíróságé.
Szükségesnek nevezte a fegyelmi helyzet egységesítését is. Kifogásolta a jogszabályok véleményezésének jelenlegi rendszerét, hogy gyakran 3-5 nap alatt kell véleményt adni egy új jogszabályról, valamint, hogy a jogszabályt előkészítő tárca gyakran közvetlenül a bíróságoktól kér véleményt.
Az OIT-tal kapcsolatban felvetette, el kell gondolkodni azon, indokolt-e, hogy a bírói önigazgatás legfontosabb szervében ott ül a Legfőbb Ügyészség, az ügyvédi kamara elnöke, valamint az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tagja is. Megismételte: az OIT-nak rá kell mutatnia a bíróságokat érintő problémákra, fel kell hívnia ezekre a kormány figyelmét, ezzel segítve a jogalkotást.
A Magyar Bírói Egyesület budapesti, Bírák egy jobb igazságszolgáltatásért címet viselő konferenciájának előzménye, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elkészítette a bírókra vonatkozó jogszabályok módosításának koncepcióját. Az egyesület pedig erről felmérte a tagjainak véleményét, és a konferencián ismertetik ezeket, valamint a megfogalmazott javaslatokat.
