A Koppenhágában zajló ENSZ klímakonferencia második napja után továbbra is úgy tűnik, hogy a csúcson csak a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó nemzetközi szerződés alapjainak lefektetése a reális cél, a jogilag elkötelező szerződés megkötése valószínűleg jövő évre csúszik át.
Jövő nyáron születhet meg a szerződés
Ebbe az irányba mutatott Kína, India, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság kedden kiadott közös közleménye, amely szerint a koppenhágai klímacsúcson “politikailag kötelező érvényű” megállapodást lehet elérni, jövőre pedig megköthető az új nemzetközi szerződés. A globális üvegházgáz-kibocsátás 30 százalékáért felelős négy állam javaslata szerint az előkészítő munkacsoport 2010 júniusáig elvégezhetné a munkát, amelynek eredményét az akkor ismét összeülő konferencia elé lehet majd terjeszteni.
A négy ország szerint a szerződést a klímatudomány eredményeinek megfelelően annak alapján kell felépíteni, hogy a globális középhőmérséklet emelkedése nem haladhatja meg a 2 Celsius fokot az ipari forradalom előtti szinthez képest. Számszerűsített kibocsátás-csökkentési előirányzatokat ugyanakkor nem tartalmaz a közös állásfoglalás.
Egy televíziós interjúban maga José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is azt valószínűsítette, hogy megállapodással, nem pedig kötelező érvényű szerződéssel zárul a klímacsúcs.
Ismét napirendre került a Tobin-adó
Eközben Bernard Kouchner francia külügyminiszter New Yorkban tárgyalt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, akinek újból felvetette a pénzügyi tranzakciókra kivetett globális adó, az úgynevezett Tobin-adó kérdését. A francia politikus szerint a mindössze 0,005 százalékos adó nem jelentene érezhető terhet, és a befolyó összegből támogatni lehetne a fejlődő országokat a klímaváltozás elleni harcban. Gordon Brown brit kormányfő egy lapinterjúban arról beszélt, hogy az Európai Uniónak vállalnia kell a feltételesen kilátásba helyezett 30 százalékos kibocsátás-csökkentést.
A víz a klímaváltozás lakmuszpapírja
Kedden több szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a hétfő óta Koppenhágában zajló klímatárgyalások során komolyan kell venni a víz kérdését, mivel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a vízgazdálkodásban is új megközelítést igényel. A Természetvédelmi Világalap (WWF), a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI), a Stakeholders Forum és a Víz Világhálózat a klímacsúcs helyszínén tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozták: a víz az az elsődleges közeg, amelyen a klímaváltozás megélhetésre, gazdaságra és élővilágra gyakorolt hatásai láthatóvá válnak.
