Forgács Imre, az Önkormányzati Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára lesz Draskovics Tibor utóda az igazságügyi és rendészeti tárca élén – jelentette be a kormányszóvivő szerdán.
Szollár Domokos elmondta, hogy Forgács Imre 15 éve dolgozik különböző közhivatalokban, jelentős tapasztalatai vannak a közigazgatásban. Ő a közigazgatás egyik nagy eminenciása Magyarországon – fogalmazott.
Hozzátette: a többi között azért döntött Forgács Imre mellett a miniszterelnök, mert olyan igazságügyi miniszterre van szükség, aki jól tudja menedzselni a tárca mindennapi munkáját.
A kormányszóvivő kitért arra: Forgács Imre tapasztalatai nagy segítséget nyújtanak majd az önkormányzati rendészet megerősítésében.
A hatvanéves, jogász végzettségű szakember 2008-tól dolgozik az önkormányzati minisztériumban és tíz éve tanszékvezető a Károli Gáspár Református Egyetemen.
Draskovics Tibor december 2-án jelentette be, hogy távozik posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy “az általa vállalt jogalkotási és más feladatok túlnyomó részét munkatársaival együtt sikerrel elvégezték, a következő időszak pedig sokkal inkább a pártpolitikáról, mint a szakmai munkáról szól majd”.
Draskovics Tibor 2008. február 19-től látta el az igazságügyi és rendészeti miniszteri posztot, 2009. április 16-án Bajnai Gordon miniszterelnök megerősítette hivatalában.
Forgács Imre az őszi ülésszak utolsó ülésén, jövő hétfőn tehet esküt az Országházban.
Forgács Imre önéletrajza:
Forgács Imre 1949. április 9-én született Budapesten.
1974-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, majd 1977-ben az ELTE Bölcsésztudományi karán szerzett diplomát. 1983-1984-ben az Egyesült Államokban a bostoni Harvard Egyetemen IREX-ösztöndíjjal tanult.
1974-től az ELTE tanársegéde, adjunktusa, 1980-tól az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1985-től a Társadalmi Szemle rovatvezetője, 1987-től főszerkesztő-helyettese volt. 1989-90-ben az MSZP Országos Elnökségén osztályvezetőként dolgozott. 1992-től a Dunaholding Rt. jogi igazgatója, a Castellum Rt. elnöke, 1994-től a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület titkára, a Miniszterelnöki Kabinetirodán kormányfőtanácsadó, a modernizációs programot kidolgozó titkárság vezetője, majd az Európai Integrációs Kabinet és az Integrációs Stratégiai Munkacsoport titkárságának vezetője, 2002-től az Európai Integrációs Iroda főosztályvezetője volt.
2004-ben a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője, 2007-2008-ban a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője volt.
2009-től az Önkormányzati Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára.
Szakmai munkája mellett oktatói, tudományos tevékenysége is folytat. 1990-91-ben előadott az Államigazgatási Főiskolán, 1994-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes docense, 1994-2003 között a Nemzetközi Üzleti Főiskola tudományos főigazgató-helyettese, az Európai Ismeretek Tanszék vezetője volt. 1996-től a ELTE Jogi Továbbképző Intézetének előadója, 1997-től előadóként részt vesz a közigazgatási felsővezetők európai integrációs képzésében, 1999-ben az Európai Közigazgatási Intézet (European Institute of Public Administration – Maastricht) kutatója, előadója. 2001-től a Károli Gáspár Református Egyetem állam- és jogtudományi karán tanszékvezető. A politikai tudományok kandidátusa.
2001 óta az Európai Jog című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 2002-től az Európai Tükör főszerkesztője.
Főbb művei: Neokonzervatív fordulat az Egyesült Államokban (1987), Az Európai Unió intézményi szemmel (1998), Európaizálódik-e a közigazgatás? (2008), Mégsem éjjeliőr? Az európai kormányzás esélyei és a pénzügyi válság (2009).
