Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament szerdán az Európai Unió új ötéves programját a polgárok szabadságának és biztonságának előmozdítását szolgáló lépésekről.
A Stockholmi Program nevet viselő intézkedéssorozatba a szocialisták, köztük a magyar szocialisták kezdeményezésére kerültek be többek között az emberi jogok garantálását, a veszélyeztetett társadalmi csoportok integrációját, a roma közösségek és bevándorlók védelmét, a gyűlöletbeszéd fokozott tiltását sürgető megfogalmazások, valamint külön fejezetet hoztak létre a gyermekek jogainak védelmére és a nők-férfiak esélyegyenlőségének biztosítására.
Az EU-tagállamok bel- és igazságügyi együttműködését érintő jogszabályalkotásban az Európa Parlament immár a kormányokéval azonos hatáskört, együttdöntési jogosítványokat élvez – szögezi le a Stockholmi Programról elfogadott parlamenti határozat. A keretprogram megvalósítása során figyelemmel kell lenni a kötelező erejűvé váló Alapjogi Chartára is, amely a kisebbségek jogainak védelmét is tartalmazza.
A 2010-2014 közöti időszakra szóló Stockholmi Program az európai polgárok jogaival, a bevándorlással, a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel, a határőrizettel és a terrorizmus kérdéseivel foglalkozik.
Az Európai Parlament szocialista frakciója sokat tett azért, hogy az ötéves programnak része legyen a diszkrimináció, a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd tilalma, a sérülékeny társadalmi csoportok integrációja, a nemek közötti egyenlőség, és a menedékkérők védelmét célzó közösségi kötelezettségvállalás. A szocialisták a büntetőjogi együttműködés területén a eljárási jogok európai szinten való szabályozása, valamint a büntetőjogi definíciók egységesítése mellett álltak ki. A bevándorlás kérdésében a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozták.
Dr. Gurmai Zita, az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke, és a határozat szocialista jelentéstevője a parlamenti vita során felszólalásában kiemelte, hogy megerősödik az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe a közösségi döntéshozatalban, elősegítve az egységes Európa megteremtését a bel- és igazságügyek területén is. “Európa polgárainak egy pragmatikus, előremutató és világos célkitűzéseket megfogalmazó jogi környezetre van szükségük, amelyben mindenki biztonságban érzi magát. A Stockholmi Program a méltányosságra és a jogegyenlőségre épül” – hangsúlyozta felszólalásában Gurmai Zita.
Göncz Kinga, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnökeként külön üdvözölte, hogy a parlament jóváhagyta módosító indítványát a gyűlölet motiválta bűncselekményekkel szembeni európai jogalkotás szükségességéről. “A gazdasági válsággal összefüggésben nő a rasszizmus és az idegengyűlölet, és az ezen alapuló bűncselekmények száma is” – hangsúlyozta a képviselő. “Az Alapjogi Ügynökség szerint a statisztikai adatok nem tükrözik hűen a valóságot, hiszen legtöbb esetben a sértettek nincsenek tisztában jogaikkal, és nem fordulnak a hatóságokhoz”. A képviselő szerint az EU intézmények és a tagállamok közös felelőssége, hogy változtassanak ezen a helyzeten, “és olyan európai szintű jogszabályokat készítsenek, amelyek biztosítani tudják, hogy Európa és a tagállamok a sokszínűség védelmezői maradnak, és nem adnak teret az erőszaknak”.
A Stockholmi Programról rendezett európai parlamenti vitához benyújtott írásos hozzászólásában Göncz Kinga kiemelte, hogy “a diszkrimináció erősödése, az intolerancia egyre komolyabb társadalmi problémát jelent. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek, különösen a romáknak, a melegeknek, a fogyatékossággal élőknek naponta kell szembenézniük a diszkrimináció valamilyen formájával. Ezért fontos, hogy minden tagállamban következetesen végrehajtsák a már meglévő irányelveket, és különösen fontos, hogy végre a védelmet minden veszélyeztetett csoportra terjessze ki a Tanács, az új átfogó irányelv-tervezet elfogadásával”.
