Az EP-képviselők már türelmetlenül várják a Lisszaboni Szerződés december elsejei hatályba lépését, az új reformszerződés ugyanis egy sor új területen – így az agrárpolitika vagy a hétéves költségvetés ügyében – is szélesebb körű jogosítványokat ad a Parlament kezébe.
Bár az EU új külügyminisztere és a Tanács új elnöke sokak szemében az egyik leglátványosabb újítás, mely a Lisszaboni Szerződéshez köthető, ám – főként az EP szempontjából – ennél sokkal mélyebb változást jelenthet, hogy a dokumentum jövő heti hatályba lépésével a képviselők jelentős társ-jogalkotói jogkörökhez jutnak.
Így például december elsejével a Parlamentnek nagyobb beleszólása lesz egyebek között a migrációs ügyekbe, az igazságügyi együttműködés kérdéseibe (büntetőügyekben), mindemellett az eddigieknél jobban hallathatja hangját a rendőri együttműködés, a strukturális alapok, a közszolgáltatások, a közlekedés, a személyes adatok védelme és a szellemi tulajdonjogok védelme terén is.
A társjogalkotás szempontjából a legjelentősebb területnek ugyanakkor mégis az energiabiztonság, a közös kereskedelempolitika és a mezőgazdasági politika számít – ez utóbbi már csak azért is, mert az uniós költségvetési pénzek 40 százalékát még mindig ez a terület szipkázza fel. Az EP egyébként már eddig is jelentős jogosítványokkal bírt a belsőpiaci és a környezetvédelmi szabályozás berkeiben.
A képviselők jóváhagyása nélkül az EU hétéves költségvetése sem kaphat majd zöld utat. „Ez valódi nyereség a Parlament számára, az EP-képviselők – jogalkotói szempontból – lényegében mindenütt ott lesznek” – idézett az EUobserver egy név nélkül nyilatkozó forrást.
Elemzők szerint egyébként a változást némely tagállam alábecsüli. Hugo Brady, a londoni központú Centre for European Reform egyik szakértője szerint el fog jönni a pillanat, úgy nagyjából tíz év múlva, amikor a jelenlegi miniszterelnökök utódai azon értetlenkednek majd, hogy elődeik annak idején hogyan is egyezhettek bele ezekbe a változtatásokba.
A szakember ezzel egyidejűleg arra intette az EP-képviselőket, hogy bölcsen éljenek az új jogkörükkel. Brady szerint azonban óriási lehetőséget jelent, hogy most már az EP-nek is ekkora beleszólása van abba, hogy hosszú távon mire menjenek el az uniós pénzek. Költségvetési szempontból az egyik legfontosabb pillanat – mind a Parlament, mind a tagállamok számára – várhatóan 2013-ban jön el, amikor is végső megegyezésre kell jutni a következő hétéves büdzsé ügyében.
