Az Alkotmánybíróságnak (Ab) nem csak védenie kell a jogbiztonságot, jogállamiságot, hanem szolgálnia is azzal, hogy döntései következetesek és kiszámíthatóak – mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke a testület megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett hétfői ünnepségen, Budapesten.
Mint mondta, az alkotmánybíráskodás II. világháború utáni elterjedése válasz volt a korábbi totalitárius rendszerre. Nem feledhetjük el, hogy az Ellenzéki Kerekasztal által kikényszerített szabályozás is azt célozta: sem párt, sem személy, sem a többség ne lehessen diktátor a demokráciában – jelentette ki.
Hozzátette: nem a társadalom irányítása az Ab feladata, mert ez a politika dolga. Az alkotmánybírák hivatása az emberi jogok érvényesítése, a szabadság kiszélesítése, tágabb értelemben az emberi szenvedés csökkentése – mondta.
1989. november 23-án választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság első tagjait, ezt az évfordulót használta fel az Ab, hogy a Velencei Bizottsággal közösen szervezett konferencián tekintsen vissza a testület húszéves működésére. A kétnapos rendezvény nyitónapján részt vett a Sólyom László köztársasági elnök, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Jóri András adatvédelmi biztos, Kovács Tamás legfőbb ügyész és Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. Megjelentek az Ab volt tagjai is, valamint a volt elnökök: Németh János, Holló András és Bihari Mihály. A konferencián 23 külföldi bíróság delegációja is részt vesz, ebből 16-ot alkotmánybírósági elnök vezet.
Az ünnepi ülés témája az alkotmánybíráskodás európai fejlődésének bemutatása volt, a rendezvényen az alkotmánybíróságok kialakulásának időrendi sorrendjében szólalt fel az osztrák, a német, az olasz, a portugál és az orosz alkotmánybírósági elnök, és mutatta be saját testületei működését.
Katona Béla, az Országgyűlés elnöke és Bajnai Gordon miniszterelnök levélben üdvözölte az Ab-t a 20. évforduló alkalmából, levelükben tisztelegtek a testület eddig munkája előtt.
A rendezvényen Sólyom László köztársasági elnök átnyújtotta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozata kitüntetést Gianni Buquicchiónak, a Velencei Bizottság titkárának. (A Velencei Bizottság hivatalos neve az Európa Tanács Joggal a demokráciáért európai bizottsága.) A köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére adományozta a kitüntetést Gianni Buquicchiónak, az Európa Tanácsnál töltött több évtizedes kiemelkedő munkája, a demokratikus intézményrendszer kiépítése és az alkotmányos jogállamiság terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.
A tanácskozás résztvevőit Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevében Kroó Norbert alelnök köszöntötte; arról beszélt, a két intézményt összeköti, hogy ugyanaz az értékrend mindkét helyen: a stabilitásért, igazságért, jövőért, a nemzet jövőjéért dolgoznak. Másrészt személyes kapcsolatok is vannak a két intézmény között: az eddigi Ab-tagok között szép számmal vannak, akik az MTA tagjai is, mint például Sólyom László, az Ab első elnöke – fűzte hozzá.
Sólyom László: az Alkotmánybíróság betölti hivatását
gyakorlati és értéktartalmuk van, és ezek a szabályok rendszert alkotnak, amely maga is érték – hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök a hétfői ünnepségen.
Hozzátette: “az Alkotmánybíróság mindenki számára érezhetővé, továbbá bizonyossá tette, hogy van egy olyan közös alapnorma, amelynek talaján a Magyar Köztársaság állami keretében szabadon folytathatjuk gazdag és sokféle örökségünket, azaz élhetjük meg, és tarthatjuk fenn magyar nemzet-mivoltunkat, és egyéni emberi méltóságunkat”.
A szerkezet, az “alkotmány”, tehát szilárd és adott. Fenntartása óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell – emelte ki. Mint mondta, a magyar Alkotmánybíróság eredményességét eddig annak köszönhette, hogy az alkotmány morális olvasatából indult ki, hozzátéve, úgy hiszi, ennek megmaradása a magyar alkotmánybíráskodás jövőjének kulcsa.
Sólyom László – aki 1998-ig az Ab első elnöke volt – történelmi visszatekintésében kiemelte: az Alkotmánybíróság sokszor megerősítette, hogy a rendszerváltás előtt Magyarország nem volt jogállam és a korábbi jog alkotmányosságát az új alkotmánnyal kell mérni.
“Még napjainkban is e kérdésben kellett az Alkotmánybíróságnak megnyilatkoznia, amikor egyértelműen deklarálta, hogy az ,56-os forradalom és értékrendje a Magyar Köztársaság alapja” – fűzte hozzá.
Az elnök beszélt arról is, hogy meglátása szerint az Alkotmánybíróság alakító, az egész rendszerváltás stílusát meghatározó szerepe szinte rejtve marad, pedig – mint fogalmazott – “büszkén idézhetnénk a külföldi irodalmat, amely az Alkotmánybíróság teljesítményét látja és elismeri, vagy azt, hogy a magyar és a dél-afrikai alkotmánybíróságról állapították meg, hogy a rendszerváltás főszereplője volt, míg máshol a parlament, a köztársasági elnök vagy a hadsereg volt a legfontosabb”.
Sólyom László felidézte: ma már a múlt része az egyes új alkotmánybíróságok viharos története, vagy a szorosabb értelemben vett demokratikus átmenet, és az alkotmánybíróságok mindenütt döntöttek a kikerülhetetlen rendszerváltó kérdésekben.
“Nem a múlté azonban az a teljesítmény, hogy az alkotmánybíróságok tehetségük és lehetőségeik szerint kiépítették a szabadságjogok védelmét, a jogbiztonságot. Nem a múlté hozzájárulásuk a közjogi dogmatikához és a jogállamiság kultúrájához. Nem a múlté nemzetközi hálózattá szerveződésük, vagy a közös alkotmányos hagyomány befogadása és továbbfejlesztése Európában” – mutatott rá.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy tíz évvel ezelőtt “már világosan leírható volt az a trend”, ahogy a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség szankcióit szelídíteni igyekszik, és a törvény megsemmisítése helyett “inkább kooperációt kínál a törvényhozásnak”, és a törvényhozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértését állapítja meg.
Úgy fogalmazott: “az alkotmányellenes mulasztás karrierje az Alkotmánybíróságon máig folytatódik – mennyiségi tekintetben mindenképp”. Aggasztó azonban – tette hozzá -, hogy a parlament mégsem partner ebben a kooperációban, vagyis nem siet pótolni a mulasztást az Alkotmánybíróság által előírt határidőben. Felhalmozódtak a gyakran többéves, és sokszor a demokrácia alapkérdését érintő jogalkotási mulasztások.
Kijelentette: nem tartja helyesnek, hogy az Alkotmánybíróság “könnyen lemond a legerősebb, a lényegét adó szankciójáról, a törvény megsemmisítéséről”, mivel ezzel lehet igazán kényszeríteni az Országgyűlést a törvényalkotásra.
A köztársasági elnök szerint ugyanis a törvény megsemmisítése nem ellentétes a parlamenttel való együttműködéssel, a külföldi irodalomban annyira helyeselt “alkotmányos alkuval”, az alkuban ugyanis mind a két félnek adnia kell valamit – mondta.
Sólyom László arra is felhívta a figyelmet, hogy bővült azoknak az alkotmányértelmezőknek köre, akik értelmezése a gyakorlatban normatív erővel bírhat. Mint mondta, egyre nő és több értelemben is súlyosabbá válik az ombudsmanok ajánlásainak szerepe. Szavai szerint noha az országgyűlési biztosok ajánlásai nem kötelezőek, mégis, “ha kellően kidolgozottak, soft law-ként működhetnek” és szinte az alkotmánybíráskodásból hiányzó konkrét ügyeket pótolják.
“Ezek az esetjogi vélemények még a kellő általánosítást is elvégzik az ajánlások megfogalmazásában és ráadásul az ombudsmanok olvassák az Alkotmánybíróság határozatait. Termékeny kooperációhoz vezetne már az is, s nem is kell talán több, ha csupán ez az olvasás kölcsönössé válna. A magyar alkotmányosság csak nyerne vele” – jelentette ki.
Az elnök szerint az alkotmányértelmezés monopóliuma “nem pusztán hatalmi kérdés”, mint mondta, “a rendszer egyértelműségének és világosságának terhét is viselnie kell a végső értelmezés megalkotójának”.
Ez pedig annak a kezdetektől meglévő törekvésnek a tudatos fenntartását igényli, hogy az Alkotmánybíróság mind a maga ítélkezése, mind az egész jogközösség számára szabályokat fogalmazzon meg. Azaz lehetőleg ne azt mondja ki, hogy az adott kérdésben majd esetről esetre, a mindenkori körülmények szerint fog dönteni. Persze, de mondja meg, minek alapján – mondta.
Kapcsolódó cikk:
20 éve választották meg az első alkotmánybírákat – Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián →
