Húsz évvel ezelőtt, 1989. november 23-án választották meg az Alkotmánybíróság első öt tagját, ez alkalomból a testület ma délután ünnepi ülést tart a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
A világon az alkotmánybíráskodás az Egyesült Államokban jött létre 1803-ban, Európában Ausztriáé az elsőség, ahol 1920-ban alapították meg a testületet. Kontinensünkön az alkotmánybíróságok alakulásának három nagy hulláma is rendszerváltozásokhoz köthető: Németországban, Franciaországban és Olaszországban a második világháború után; Spanyolországban és Portugáliában a diktatúrából a demokráciába való átmenet idején, az 1970-es években; a volt szocialista országokban, így Magyarországon is a demokratikus fordulat keretében hozták létre az alkotmányvédő intézményeket.
Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítással gyakorlatilag új alkotmány lépett hatályba, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be azzal a meghatározásával, hogy “a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”. Az alaptörvény létrehozta az Alkotmánybíróságot (Ab) mint az alkotmányvédelem legfőbb szervét. Az Ab nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek, 11 tagját az Országgyűlés választja. Az alkotmánybírák maguk közül három évre választják meg az elnököt és a helyettes elnököt, akiknek koordinációs és képviseleti feladatuk van; tevékenységük nem érinti a tagok függetlenségét.
Az Ab határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. A törvények alkotmányossága kérdésében a valamennyi tagot magában foglaló teljes ülés határoz, alacsonyabb szintű jogszabályok alkotmányosságáról pedig – főszabályként – háromtagú tanácsok döntenek. A határozatokat szótöbbséggel hozzák.
Az Ab tevékenységének középpontjában a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, s alkotmányellenesség esetén azok megsemmisítése áll. Az indítványok többsége utólagos normakontrollra irányul. Bárki megtámadhatja a magyar jogrendszer bármelyik jogszabályát, függetlenül attól, érinti-e, vagy sérti-e valamely alapjogát. Ilyen “popularis actio” nyomán semmisítette meg a testület 1990-ben a halálbüntetést.
Az Ab megalakulásától napjainkig csaknem 27 ezer (idén 1.226) indítványt kapott, és ezek közül ma mintegy 1.400 ügy van folyamatban. Az Ab megalakulása óta számtalan nagy jelentőségű ügyben hozott határozatot. A halálbüntetés eltörlése mellett véleményt formáltak az alkotmánybírák többek között a magzati élet védelméről, az eutanáziáról, a művi meddővé tételről, a kárpótlásról, az igazságtételről, az elmúlt rendszerben elkövetett bűncselekmények elévüléséről, a köztársági elnök jogköréről, a gazdasági stabilizációs törvényekről, a múlt rendszerben “fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről”, a gyűlöletbeszédről, a felsőoktatás autonómiájáról, adótörvényekről, népszavazási kezdeményezésekről, legutóbb pedig a múlt héten a szuperbruttósításról és a parkolásról. Az Ab idén már csaknem négyszáz érdemi döntést hozott.
A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ma megtartandó nyitóünnepségen köszöntőt mond Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd Sólyom László államfő, az Alkotmánybíróság első elnöke tart nyitóelőadást. Az ünnepi ülésen felszólal Gerhart Holzinger, az osztrák, Hans-Jürgen Papier, a német, Francesco Amirante, az olasz, Rui Moura Ramos, a portugál és Valerij Zorkin, az orosz Alkotmánybíróság elnöke is. Az ünnepi ülésen zárszót Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság elnöke tartja.
Kedden a Parlament Delegációs termében nemzetközi tudományos tanácskozást rendeznek. Nagy érdeklődés előzi meg Vassilios Skouris, az Európai Bíróság elnökének előadását, amelyben a luxembourgi székhelyű nemzetközi bíróság és a nemzeti alkotmánybíróságok kapcsolatának jövőjét elemzi.
Az ünnepségre több mint húsz ország Alkotmánybíróságait hívták meg, és többségük elnöki szinten képviselteti magát.
