Nemcsak állami támogatásra, de a társadalom és a gazdaság részéről is nagyobb érzékenységre, elfogadókészségre van szükségük a fogyatékkal élőknek – hangsúlyozta az ombudsman az éves projektjét lezáró szakmai konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Budapesten, csütörtökön.
Szabó Máté kiemelte: vizsgálódásai során feltűnő volt, hogy a társadalom mennyivel kevésbé érzékeny a fogyatékosok helyzete iránt, mint más ombudsmani projektek témája, így a gyerekjogok, a gyülekezési jog vagy a hajléktalanok problémái iránt.
Nem csak a szó fizikai értelmében, de minden más vonatkozásban is akadálymentesíteni kell a társadalmat és a gazdaságot, a munka világát a fogyatékkal élők előtt – mondta az országgyűlési biztos.
Szabó Máté kiemelte, hogy a válságév és a költségvetési megszorítások fokozottan sújtják ezt a társadalmi csoportot.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy szigorúan kell ügyelni a fogyatékosok támogatására, mert a terület számos visszaélésre ad lehetőséget, Szabó Máté megjegyezte: minden joggal vissza lehet élni, de ezen a területen semmiképpen nem lehet főszabály a szigor.
Hegedűs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa ügyvezető alelnöke szerint ebben a szférában a megszorítások nem idén kezdődtek, évek óta folyamatos az elvonás.
A kormányzat fogyatékos ügyi tevékenységét “a műtét sikerült, a beteg meghalt” fordulattal jellemezte a civil szféra képviselője.
Hegedűs Lajos szerint az ombudsmani hivatal fogyatékosokkal foglalkozó egész éves projektje azt jelzi, hogy a kormányzati hozzáállással dacára ez a társadalmi csoport még sincs teljesen magára hagyva.
Hegedűs Lajos rámutatott: miközben jól hangzó és valóban előremutató a jogalkotás és a nemzetközi kötelezettségvállalás, a különféle, fogyatékosokat segítő intézkedésekre vonatkozó határidők megállapítása, amely “jól mutat a kirakatban”, addig mindezek megvalósítása rendre késedelmet szenved, vagy el is marad.
Kérdésre válaszolva Kemény Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: csúszik az 50 fősnél nagyobb fogyatékos ellátással foglalkozó bentlakásos intézetek kisebb otthonokra széttagolása. Várhatóan jövő év nyarától rendelik el a létszámstopot, azaz új gondozottakat már nem vehetnek fel az ilyen nagy intézetek, és feltehetően jövő decembertől már csak 50 fősnél kisebb otthonokban gondozhatók a fogyatékosok.
Kérdésre válaszolva hozzátette azt is, hogy ez nem hoz létre ellátatlanságot, legfeljebb fenntartja azt, hiszen jelenleg is várólisták vannak az ilyen intézményekbe való bejutásra. A probléma megoldásának útja pedig a kisebb otthonok létrehozása mellett feltehetően a fogyatékosok saját otthonaikban, családjukban maradását segítő szolgáltatások erősítése.
A szaktárca munkatársa megjegyezte azt is, hogy amennyiben munkához jutnának a fogyatékosok, lenne pénzük arra, hogy fenntartsák magukat, és így feltehetően jóval kevesebben akarnának szegregált intézetekben élni.
Jelenleg mintegy 17 ezer fogyatékos él nagyobb, széttagolásra váró intézetekben és hozzávetőleg 2 ezren kis otthonokban. Eddig csak a 2006-os évben jutott pénz arra, hogy 50 fő alatti fogyatékosokat befogadó intézeteket hozzanak létre, szám szerint kilencet – mondta el a szakember.
