Európában körülbelül minden hatodik lakos azt állítja, hogy az elmúlt év folyamán személyesen tapasztalt diszkriminációt – áll az Európai Bizottság által ma nyilvánosságra hozott legfrissebb közvélemény-kutatásban. Ezzel párhuzamosan az európaiak 64%-a aggódik amiatt, hogy a recesszió felerősíti a munkaerőpiacon az életkorral kapcsolatos diszkriminációt.
A legfrissebb Eurobarométer-felmérés eredményei az idén november 16-17-én Stockholmban megrendezendő, az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó európai csúcstalálkozó beharangozásaként kerülnek a nyilvánosság elé.
„A diszkrimináció továbbra is probléma egész Európában, és a lakosság erről alkotott véleménye a tavalyi felmérés eredményeihez képest meglehetősen hasonló” – nyilatkozta az esélyegyenlőségért felelős európai biztos, Vladimír Špidla. „Az egyik aggodalomra okot adó terület az, hogy az életkorral kapcsolatos megkülönböztetést a recesszió következtében erősödni érzik. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a haladás ellenére még mindig sok a teendőnk – különösen nemzeti szinten –, ha az emberekben tudatosítani akarjuk az egyenlő bánásmódhoz való jogukat, és biztosítani akarjuk, hogy az esélyegyenlőség nem csak üres frázis, hanem valósággá válik” – tette hozzá.
A válaszadók által személyesen tapasztalt diszkrimináció nagy mértékben változatlan a tavaly végzett hasonló felmérés eredményeihez képest; így továbbra is az életkor a diszkrimináció leggyakrabban előforduló indoka (a válaszadók 6%-a esetében). Összességében 2009-ben a megkérdezett európaiak 16%-a válaszolt igennel arra, hogy volt-e része (etnikai, vallási, életkori, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon alapuló) megkülönböztetésben – 2008-ban ugyanez volt az igen aránya.
Nagy növekedés figyelhető meg ugyanakkor abban, milyen mértékűnek érzik az életkoron és a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést. Az európaiak 58%-a úgy gondolja, hogy az életkor miatti diszkrimináció széles körben elterjedt hazájában – szemben a 2008-ban mért 42%-kal –, míg 53% említi a fogyatékosság miatti megkülönböztetést (ez az arány 45% volt 2008-ban). Világos az összefüggés a jelenlegi gazdasági helyzet és az eredmények között; ezt mutatja, hogy a megkérdezettek 64%-ának várakozása szerint a visszaesés erősíteni fogja a munkaerőpiacon az életkor szerinti diszkriminációt. Ez tükröződhet abban, hogy a gazdasági lassulás következtében több uniós tagországban is emelkedik a fiatalok körében mért munkanélküliség, ugyanakkor jelezheti a diszkrimináció e formájával kapcsolatos tudatosodás erősödését is.
Összességében háromból csak egy európai lakos van tisztában a jogaival, legyen szó diszkriminációról vagy zaklatásról. Tény ugyanakkor, hogy ez az adat nemzeti szinten nagy különbségeket mutat. A 2008-ban végzett felmérés óta erősödött a tudatosság az Egyesült Királyságban (+8 pont), Franciaországban (+7 pont), Írországban és Svédországban (mindkét esetben +6 pont), ugyanakkor csökkent Lengyelországban (-12 pont) és Portugáliában (-11 pont).
A közvélemény tudatosságának erősítése hosszú távú folyamat, amely közös erőfeszítéseket igényel mind európai, mind nemzeti szinten, olyan fontos szereplőket érintve, mint például a nemzeti esélyegyenlőségi szervezetek. Az Európai Bizottság folytatja e téren törekvéseit „A sokszínűségért – a diszkrimináció ellen” című páneurópai tájékoztatási kampánnyal azáltal, hogy a PROGRESS-program keretein belül nemzeti figyelemfelkeltő projekteket finanszíroz, illetve ezt megelőzően a 2007-ben megrendezett esélyegyenlőség európai éve programsorozat segítségével.
A megkülönböztetés eseteinek bejelentésével kapcsolatban a legtöbb európai először a rendőrséghez fordulna (55%), míg a válaszadók 35%-a az illetékes esélyegyenlőségi szervezetet keresné fel, 27%-a pedig valamely szakszervezetet. A diszkrimináció kérdésével foglalkozó különböző szervezetekbe vetett bizalom nagy különbségeket mutat az egyes országok között.
Biztató, hogy a felmérés eredményei bepillantást engednek azon társadalmi mechanizmusokba, amelyek segítségével orvosolható a hátrányos megkülönböztetés problémája. A jelentés szerint a társadalmi közösségek, az oktatás és a tudatosság növelését célzó erőfeszítések hozzájárulnak a sokszínűség nagyobb elfogadásához. Mindazon erőfeszítések és politikai intézkedések, amelyek a valóság e szeletével foglalkoznak, kétségtelenül hozzájárulnak ahhoz, hogy felszámolják a diszkriminációt, és erősítsék a sokszínűséget.
Előzmények
2009. november 16-17-én az EU svéd elnöksége és az Európai Bizottság Stockholmban megszervezi a 3. uniós esélyegyenlőségi csúcstalálkozót. Az évenként ismétlődő esemény célja, hogy a diszkriminációval és a sokszínűséggel kapcsolatos kérdéseket az Unió és a nemzeti kormányok napirendjének kiemelkedő helyére emelje, valamint megossza a tapasztalatokat és a felhalmozódott tudást annak érdekében, hogy hatékonyabb eszközöket fejlesszenek a megkülönböztetés valamennyi formájának leküzdésére.
Ez a harmadik a kifejezetten a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó Eurobarométer-felmérések közül, és célja annak nyomon követése, hogyan alakult a kérdés megítélése, és hogyan változtak a témáról alkotott vélemények az elmúlt években. A legutóbbi felmérést 2009. május 29-e és június 15-e között 30 európai országban (27 EU-tagállamban és a három tagjelölt országban) 26756 polgár megkérdezésével készítették el. A kérdőívet ezúttal kiegészítették a recessziónak a hátrányos megkülönböztetésre gyakorolt hatására vonatkozó kérdésekkel. Ezen túlmenően most először elvégezték a felmérést a tagjelölt országokban is, azaz Horvátországban, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Törökországban. Az előző felméréseket 2006-ban, illetve 2008-ban készítették.
További információ:
A kifejezetten a megkülönböztetésre vonatkozó Eurobarométer-felmérés – összefoglaló, jelentés és nemzeti adatlapok:
http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_en.htm
3. Esélyegyenlőségi csúcstalálkozó –Együttműködés az egyenlőségért:
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=88&langId=en&eventsId=220&furtherEvents=yes
Küzdelem a hátrányos megkülönböztetés ellen:
