A köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóinak személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb kétmillió forint lehet 2010. január 1-től. Az egyebek mellett ezt is tartalmazó szocialista törvényjavaslatot az Országgyűlés hétfőn 181 igen, 19 nem szavazattal, és 151 tartózkodással fogadta el, az indítványt csak a szocialisták támogatták.
A kormány egy szeptember 15-én hatályba lépett rendeletben szabályozta, hogy nyilvánosságra kell hozni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál dolgozik, most ezt a rendeletet emelték törvényerőre. Jóri András adatvédelmi biztos korábban azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, milyen körre vonatkozik a közzétételi kötelezettség.
Az MSZP ezután törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben úgy változik a hatályban lévő törvény a kormányrendelethez képest, hogy vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a vezető állású munkavállalók mellett az önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalók pénzbeli juttatásait kell nyilvánosságra hozni.
A szocialista törvényjavaslat szerint jövő évtől a köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalójának személy személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tárgyévi összes keresete egy tizenkettedének az egynegyede lehet, amely jelenleg hozzávetőleg kétmillió forint.
Jövő évtől élne az a rendelkezés is, amely szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál kötelező a felügyelőbizottság (fb) létrehozása, illetve, hogy zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság (it) létszáma a társaság jelentőségétől, méretétől, működésének jellegétől függően legalább három és legfeljebb öt fő, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaság esetében legfeljebb hét fő lehet; az fb létszáma három fő, kétszázmillió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság esetében legalább három, legfeljebb hat fő.
A jogszabálytervezet szerint az it elnökének megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét.
Az fb elnökének havi díjazása pedig nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, illetve a felügyelőbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát; díjazáson kívül az fb-tag más javadalmazásra nem jogosult.
Csak 2011. január 1-jétől lépne hatályba az a rendelkezés, amely kimondja: a köztulajdonban álló, kétszázmillió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság fb elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot.
A törvény hatályba lépése előtt kötött szerződések adatait első alakalommal 2010 március 31-ig kell közzétenni.
