A Lisszaboni Szerződés összhangban van a cseh alkotmánnyal, ezért ratifikációja befejezhető – döntött kedden a cseh alkotmánybíróság. Václav Klaus államfőnek ez volt az utolsó feltétele a dokumentum aláírását illetően, és az elnök a nap folyamán alá is írta a ratifikációs dokumentumot.
Klaus előző feltételét, hogy Csehország kapjon mentességet a Lisszaboni Szerződéshez csatolt európai alapjogi charta hatálya alól, az Európai Unió múlt heti brüsszeli csúcsértekezlete már teljesítette. Az alapjogi charta a közösségi jog emberi jogi megalapozását szolgálja – mondta Nagy Boldizsár nemzetközi jogász.
Az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország utolsóként hagyta jóvá a Lisszaboni szerződést.
Az Európai Unió alapjogi chartája a közösségi jog emberi jogi megalapozását szolgálja, megsértése esetén az unió polgárai nemzeti bíróságaik előtt érvényesíthetik igényeiket – mondta Nagy Boldizsár nemzetközi jogász kedden.
Az alapjogi chartát az unió állam- és kormányfői 2000-ben Nizzában fogadták el, majd 2007-ben igazítottak rajta. Célja, hogy biztosítsa a közösségi jog és az emberi jogok összhangját. Abban az esetben, ha a közösségi jog alkalmazása az alapjogi chartába ütközne, akkor erre lehet hivatkozni a nemzeti bíróságok előtt, ha pedig a jogvita értelmezési kérdéseket vet föl, akkor a nemzeti bíróságok a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz fordulhatnak – fejtette ki a szakember.
A charta jelenleg még nem kötelező dokumentum, az uniós Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével azonban a közösség alapító szerződéseihez hasonló ereje lesz. Három tagállam: Nagy-Britannia, Lengyelország és Csehország mentességet kért a charta hatálya alól. Nagy-Britannia és Lengyelország már meg is kapta a mentességet, Csehország számára pedig Horvátország csatlakozásakor, várhatóan 2012-ben rögzítik ezt jegyzőkönyvben, de nyilvánvaló, hogy a közösség addig sem várja el Csehországtól a charta betartását – mondta Nagy Boldizsár.
Arra a kérdésre, hogy a három országnak milyen kifogásai lehettek az uniós emberi jogi dokumentummal szemben, a nemzetközi jogász úgy vélekedett, feltehetően főként belpolitikai megfontolásokról lehetett szó.
Az angolok hagyományosan euroszkeptikusak, úgy vélik, hogy jogrendjük kellően biztosítja az emberi jogokat, a charta esetében a munkaerő-piaci mozgásokkal kapcsolatos félelmeik vannak. Tartanak a munkaadók jogainak korlátozásától. Lengyelország az előző, Kazcynski-kormány idején alakította ki álláspontját arról, hogy a charta értelmezése lehetőséget adhatna a melegházasságra, ami az akkori kormány által vallott katolikus értékrenddel szerintük ellentétben áll. Továbbá felmerülhettek olyan megfontolások is, hogy a második világháború után kitelepített németek számára esetleg kárpótlási igények megalapozására szolgálhat a charta – vélekedett Nagy Boldizsár.
Hozzátette: Václav Klaus cseh államfőnél is feltehetően az általános euroszkeptikus megfontolások játszhattak szerepet, mert hiszen a Benes-dekrétumokra való hivatkozás nyilvánvalóan alaptalan, hiszen a charta nem vonatkozhat a hatályba lépése előtti, illetve a közösségi joggal közvetlen kapcsolatban nem lévő szabályokra.
“Azok számára, akik az emberi jogok pártján állnak, minden bizonnyal visszatetsző az alapjogi charta rendelkezései alóli kibújás” – jegyezte meg Nagy Boldizsár.
