A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez több fogyasztó fordult azzal a problémával, hogy nem értik, az egyes hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások milyen alapon és hogyan minősítik a befektetni szándékozó ügyfeleket a szerződés megkötését megelőzően.
A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (“Markets in Financial Instruments”; MiFID) alapján a magyar Országgyűlés elfogadta a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (Bszt.).
A törvény rendelkezéseinek megfelelően a befektetési vállalkozások a befektetési szolgáltatási tevékenység és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően minősítik a leendő szerződő ügyfeleket, úgynevezett alkalmassági tesztek segítségével.
A Bszt. alapján három ügyfélminősítési kategória létezik: a lakossági ügyfél, a szakmai ügyfél, illetve az elfogadható partner. A három kategória elsősorban a tájékoztatási kötelezettség részletessége szempontjából bír jelentőséggel: a lakossági ügyfelek esetében a legrészletesebb e kötelezettség, míg a szakmai ügyfél és az elfogadható partner esetén – a hivatalos indokolás szerint mivel itt intézményi befektetőkről, illetve nagy befektetési tapasztalatokkal rendelkező ügyfelekről van szó – a tájékoztatási kötelezettség szűkebb.
Hiába azonban a jogszabályi rendelkezés, ha az egyes ügyfelek – legyen szó lakossági ügyfelekről, vagy elfogadható partnerekről – nincsenek tisztában azzal, hogy az adott pénzügyi vállalkozás miért sorolta be őket az egyes kategóriákba, és valójában milyen kötelezettségeket ró a pénzügyi vállalkozásra, és milyen jogokat ad az ügyfélnek az egyes kategóriákba történő sorolás, és milyen módja van az átsorolásnak – véli a FEOSZ.
Ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége nyomatékosan felhívja az egyes banki, pénzügyi vállalkozások figyelmét arra, hogy közérthetően, világosan, és részletesen tájékoztassák ügyfeleiket – mind a lakossági, mind a szakmai és elfogadható partnereket – arról, miért az egyes kategóriákba kerültek besorolásra, és milyen lehetőségeik vannak az átsorolás tekitnetében.
